Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Rendszeres tárgymutató. XXIII A közadósnak a neje ellen foganatosított végrehajtáskor tett az a kijelentése, hogy a lakásukon levő bútorok a neje tulajdonai s azok a feleség tartozása miatt ennek a kijelentésnek következtében foglaltatlak le a hitelező javára, jogcselekménynek tekintendő s a közadósnak az a jogcselekménye, a melyben a megtámadásnak a törvényben meg­határozott feltétélei valóban fennforognak, sikerrel megtámadható. K. 538. 521. A hitelező nem vonhatja ki magát a megtámadás következménye alól, hanem azokat az engedményessel együtt viselni köteles, ha meg­támadható zálogjogról lemondás helyett azt tovább engedményezi. B. 129. Ili. A megtámadási jognak az 1881 : X VII. t.-cz. 37. §-ában említett elévülésénél a csődnyilás napja számításba nem vehető. B. 200. 157. A kereskedelmi csőd elrendelésének feltételéül nem az a kérdés döntendő el, ho.uy a közadós tartozásai annak vagyonát meghalad­ják-e? hanem csak az, hogy a közadós fizetéseit megszüntette-e ? N. 507. 479. A csődjog szempontjából a fizetések megszüntetése s a fizetés­képtelenség nem azonos logalmak. N. 50". 479. A fizetések megszüntetése, mint megtámadási alap csak oly külső jelekből állapítható meg, melyek a fizetések megszüntetésének tényét mindenki előtt felismerhetővé teszik. Ko. 4(33. 426. Abból egymagából, hogy a kereskedő a lejáratkor váltóját teljes összegében ki nem fizeti, még nem kell felismerni azt, hogy az illető fizetéseit megszüntette. B. 94. 94. Abból nem lehet a kereskedő fizetéseinek megszüntetését következ­tetni, hogy ellene pereket, még ha nagyobb számban is, tesznek folya­matba és szórványosan kielégítési végrehajtásokat rendelnek el, hacsak az utóbbiaknak nem egész tömege irányult ellene. Ko. 463. 426. A kereskedő fizetéseinek megszüntetése kétségtelenné csak akkor válik, ha maga ellen kielégítési végrehajtás foganatosítását, üzletének vagy árúraktárának zár alá vételét vagy a vagyona lelett való szabad rendelkezési jogát korlátozó valamely más törvényszerű kényszerítő eszköz alkalmazását a nélkül, hogy az azok alkalmazásba vételének alapjául szolgáló tartozását kiegyenlítené, eltűri. Ü. 285. 216. A hitelképesség elvesztését a végrehajtások foganatosítása kétség­telenül megállapítja és ez a körülmény az állandó gyakorlat szerint a hitelmegvonás jogos indokául szolgál. B. 194. 150. Az a tudomás, melyei a kiküldölt végrehajtó a végrehajtást szen­vedő fizetésének megszüntetéséről szerzett vagy szerezhetett, a végre­hajtatóval szemben annak a megállapítására, hogy a követelésnek végrehajtási kényszer útján való felhajtása körül e szempontból rossz­hiszeműen járt el, nem nyújt alkalmas alapot. D. 304. 231. A teljesített részletfizetési vagy más, a hitelező által adott ked­vezmény, hogy még képes volt esetenként fizetni, nem bizonyíthatja, hosv az adós helyzete javult, ha nem kerülte el a csődöt N 507. 480.

Next

/
Oldalképek
Tartalom