Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

88 Budapesti kir. ítélőtábla. fedezetet az átvett vagyonban; az üzlet átvevőjét terhelő törvényes felelősség a kereskedelmi üzletnek a törvényben feltételezett módon való átvételén alapszik és ezen feltétel mellett az átvevő egész vagyonára kiterjed tekintet nélkül az átvett vagyon értékére. Helyesen utal a megtámadott ítélet arra is, hogy a törvényben nincsen alapja annak a megkülönböztetésnek, hogy a követelés teljesedésbe ment ügyletből származik-e. A törvény indokolása is kétségtelenné teszi, hogy az átvevő az átruházónak minden, az üzletből eredő kötelezettségéért felelős, nem tevén különbséget, hogy a kötelezettség minő jogalapból ered, hacsak az összefüggés a kötelezettség és az üzlet között megvan. Minthogy pedig az alperes nem is állította, hogy akár a megrendelő egyenes adós, akár ő jogszerűen tagadták volna meg az árú átvételét, ennek folytán annak nem kifogásolt vételárát megfizetni tartozik, mert ha nem is a könyvekből, hanem a levelezésből a függőben levő rendelésről tudomást szerezhetett. (1914 okt. 23. G. 695. sz. a.) 82. A fővárosi lakbérszabályzat 20. §-a szerint ha a bérlő által eszközölt beruházások a bérlemény alkotó részeivé váltak, jogosítva van a bérbeadó azokat értékeik megtérítése ellenében megtartani. Ezen intézkedés szerint az érték kiszámításánál a beépített alkatrésznek a bérbeadó birtokába való jutásakor levő értéke irányadó, nem pedig az az érték, a melylyel a bérlemény tárgya ház értéke emelkedett. A kir. törvényszék tehát a felperesnek az alperes által a portál megtartása czímén fizetendő érték meghatározásánál helytelen alapból indult ki, midőn a ház értékének növekedéséül jelentkező összeget fogadta el. De a szakértői véleményben a felperes által felállított portálé értéke határoztatott meg 700 K-ában, a kir. törvényszék Ítélete indokolásában ezt az értéket elfogadta, tehát nyilvánvaló, hogy a kir. törvényszék a portál értékének is a 700 koronát tekintette; tehát a felperesnek a bérlemény tárgyának értéknövekedésére fektetett panasza súlylyal nem bir, mert a portál valóságos értéke is az irányadó tényállás szerint 700 K. Nem sértett jogszabályt akkor, midőn kifejezést adott annak, hogy ha a bérlő a bérlet megszüntetése előtt az általa beépített alkatrészeket el nem távolítja, azokat a bérbeadó megtartani jogosítva van az ellenérték megfizetése mellett. (1914 szeptember 24. G. 703. sz. a.)