Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

"74 Budapesti kir. ítélőtábla. előtt nem az alperest, hanem mást mondott a gyermek nemzőjének és ettől tartásdíjat is fogadott el, mert a perben az alperest kell a gyermek természetes atyjának vélelmezni, lia ellene a fent említett időben a gyermek anyjával való nemi közösülés megállapítást nyert. (1914 szept. 28. G. 274. sz. a.) 54. Az irányadó tényállás szerint a kereset tárgyát tevő ingatlan a felperes jogelődjét úrbéri jogon megillető erdőpótlásképen osztatott ki a felperes részére. Az 1871 : LIII. t.-cz. 56. §-a szerint az erdőség, mely úrbéri telek után jár, míg telekkönyvileg kitüntetve nincs, belsőség tartozékául tekintendő ; ez a jogszabály a telekkönyvileg egyéni kitüntetést nem nyert úrbéri illetményekre vonatkozik és az ellenkező bizonyításáig vélelmet állapít meg az úrbéri illetmény tartozéki minőségét illetően. Ebből következik, hogy az i. t. nem zárja ki annak jogi lelietőségét, hogy a vevők 12 úrbéri belsőséget erdő és legeló'illetőség nélkül szerezték meg s ezt a kérdést bizonyítás eredményétől függő ténykérdéssé teszi. Ámde az irányadó tényállás szerint felperestől alperesek illetve jogelődjük, csak a külsőségeket vették meg. Az irányadói tényállás szerint a peres ingatlan erdőpótlásként szakíttatott ki úrbéri jogelődje jogán a felperes részére, ahhoz első-, másod- és harmadrendű alperesek azon a jogon, hogy ők a felperes külső ingatlanait, majd egyikük a belsőséget más harmadik csak a külsőségeket vették meg, az a körülmény, hogy az úrbéri belsőséget is eladta felperes más, a perenkívül álló jogszerzőknek, még egymagában semmiképen nem alkalmas arra, hogy felperest úrbéri illetőségétől alperesek javára megfoszsza, illetve, hogy alperesek vélt igényét támogassa. (1914 szept. 3. G. 284. sz. a.) 55. Nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt, a midőn az elsőrendű alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes a felebbezési biróság ítéletében megjelölt ingókból a kereseti bérkövetelésére nézve kielégítést szerezzen, mert a felperes mint bérbeadói azáltal, hogy neki a végrehajtási törvény 72.§-a szerint az emiitett ingókra törvényes zálogjoga van és hogy ezek iránt halasztó hatályú igénykeresetet indítani nem lehet — nin•sen elzárva atlól, hogy az ingók tulajdonosát birói úton annak