Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

72 Budapesti kir. ítélőtábla. sának, mivel az ezen jogszabályra való tekintettel netán megítélhető összeg iránti kérelem a szóbelileg előadott nagyobb kereseti kérelemben bennfoglaltnak tekintendő. (1914 szept. 4. 1913. G. 1384. sz. a.) 48. Az iratokban foglalt felperesi előadás szerint a felperes a biztosított ingatlannak nem volt telekkönyvi tulajdonosa és így az alperes biztosítótársaság kívánhatta, hogy a felperes a biztosítás tárgyához fűződő érdekét mutassa ki, addig pedig a biztosítási összeget sem bírói letétbe helyezni, sem a felperesnek kifizetni nem tai^tozott. Nem sértett tehát jogszabályt a felebbezési bíróság azzal a döntésével, hogy a megítélt biztosítási összeg után a kamatot 1913 szeptember 25. napjától Ítélte meg. (1914 szept. 1. G. 1660. sz. a.) 49. A megtámadott ítéletben nincs oly ténymegállapítás, hogy W. Mór a közte és Budapest székesfőváros közt fennállott bérleti szerződést az alperesre átruházta, hanem a felebbezési bíróság a bérlet kérdésében azt állapította meg, hogy az alperes W. Mórral a bérlemény átengedése iránt előzetesen megegyezett s alperes fizette a bért a bérbeadónak, még mielőtt a W. M. árúit és üzleti berendezését birói árverés útján megszerezte volna. Ezt a tényállást pedig a felebbezési bíróság alperes beismerése alapján fogadta el valónak, mihez képest a ténykérdésben felhozott panasz figyelembe nem jöhet. Ez alapon s az egyéb részleteiben meg nem támadott Ítéleti tényállás alapján a felebbezési bíróság helyesen mondotta ki, hogy a megállapított tények az 1908:LVIL t.-cz. rendelkezése alá eső üzletátruházás jogi fogalmát megvalósítják s hogy ennélfogva az alperes, ki az üzlet átvétele előtt a felperes követeléséről tudomást szerzett, a kei eseti vételárért felelős. (1914 nov. 2. 1913. G. 1662. sz. a.) 50. A kir. ítélőtábla a felperes igazolási kérelmének helyt ad és az 1914. évi január hó 21-én 1913. G. 1667/1. sz. a. hozott visszautasító végzését hatályon kívül helyezi, mert magából abból a tényből, hogy az ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt visszautasított,