Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. ítélőtábla. 35 mezhető úgy, hogy az ajánlat elfogadása előtt kihúzott nyeremény az ajánlatot elfogadó felet illeti és hogy az alperes már az ajánlat tételével a sorsjegy nyereményéről lemondott. A vevő joga ugyanis az ügylet megkötésével kezdődik s ha az ügylet a sorsjegy időközben történt kihúzása miatt létre nem jött, mert a felperes ajánlata ily ügyletkötésre nem irányult, a felperes még a kellő időben elküldött válasz alapján sem érvényesíthetne jogot. 25. Közvetítési díj, Ügyvéd mint közvetítő. (1915 febr. 17. 1914. G. 1287/3. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A tényállás szerint az alperes kölcsön megszerzésével bizta meg a felperest, s miután vele eljárásának feltételeire nézve megegyezett, a B) alatt másolatban csatolt okiratot aláírta. Ezen tényállásból helyes indokolás mellett vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy bár felperes gyakorló ügyvéd, a felek között mégis lényegileg alkuszi szerződés jött létre s hogy felperesnek az alperes megbízása alapján de nem az ügyvédi jogkörbe tartozó ténykedésért támasztott követelésének megbirálásánál nem az ügyvédi rendtartás, hanem az alkuszi szerződés tekintetében fennálló jogszabályok alkalmazandók. Az e tekintetben fennálló anyagi jog szerint pedig az, a ki szerződés közvetítéséért másnak alkuszdíjat ígér, ellenkező megállapodás hiányában csak abban az esetben köteles e díjat megfizetni, ha a másiknak közvetítésével vagy közlése alapján a szerződést megköti. Költségei megtérítését pedig az alkusz ellenkező megállapodás hiányában rendszerint nem követelheti, mert az alkuszdíj ellenkező kikötés hiányában nem a puszta alkuszi tevékenységnek, hanem az eredménynek, vagyis a közvetítendő szerződés létrehozásának képezi ellenszolgáltatását. És ha az alkusz eljárása bármi okból szerződéskötésre nem vezet, az alkuszdij ennek jogi természeténél fogva nem követelhető. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint az alperes az általa czélba vett kölcsönügyletet meg nem kötötte, minthogy továbbá feleknek a B) alatti okiratból megállapítható szerződési 3*