Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. Ítélőtábla. tött, az ügy érdemben már ebből az okból sem bírálható el végleg. Hogy a lelek a díjazás mérvében meg nem állapodtak, az a díjazást ki nem zárja, mert ebben az esetben a szokásos díjazás értendő. Nem zárja ki a díjazás követelését a mint a kir. tőrvényszék helyesen kifejtette, az a körülmény sem, hogy a közvetítést vállaló üzleti alkalmazottja oly főnöknek, a ki a közvetített egyeztetéseknél hitelezőként volt érdekelve. Egyébként az egyeztető megválasztása nemcsak egy hitelező személyére tekintettel történik és a perben különben nincs is adat arra, hogy a felperes üzleti alkalmaztatásából kifolyóan éppen az alperest volt köteles egyeztetőnek ajánlani. A megbízás adása és a közvetítés teljesítésére vonatkozó tényállást azonban nem lehetett irányadónak elfogadni. A tényállást illetően azt is szem előtt kell tartani, hogy közvetítői díjazás csak oly működésért jár, a mely a felek összehozására döntő volt. Ha az illető fél az alperes közreműködését a felperes nélkül annak közbenjárását megelőzőleg is igénybe akarta venni, akkor az, hogy a felperes az illető felet az alpereshez elvezette vagy az alperest telefonon elhívta, nem foglal még magában díjazandó közvetítést. De ha az illető fél, bár az alperest ismerte és az alperes közreműködését szándékozott is igénybe venni ennek megtörténte előtt azonban arra vonatkozólag a felperes, tanácsát is igénybe vette vagy egyébként a felperes közreműködése folytán határozta el magát végleg arra, hogy az alperessel köti meg az ügyletet, ebben az esetben a felperes közreműködésének kell az ügyletet tulajdonítani és a felperes a dijat azzal kiérdemelte. Az közömbös, hogy a felperes előbb más egyeztetőt ajánlott, de utóbb az ügylet az ő közreműködése következtében mégis az alperessel jött létre, mert az eredményt ebben az esetben is a felperesnek kell tulajdonítani. Nem sért jogszabályt az az álláspont, hogy a felebbezési bíróság a kiköttetni szokott díjak középarányát fogadta el a díjazás mérvének kiszámításánál, mert a díj alacsonyabb százalékának megállapítását valamely körülmény rneg nem okolja.