Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)
Budapesti kir. ítélőtábla. 11 Az alapítók felelőssége a részvénytársaság nevelőn kötött ügyletekért. (1914 szepl. 29. (;. 731/4 sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az irányadó tényállás szerint az l/F. alatt csatolt alapítási tervezetnek megfelelően a tervezetet aláírt alapítók, köztük az alperesek is, a S. és társa czég bútorgyárának átvételével Hazai faárú és bútorgyár részvénytársaság •czímmel bútorgyárat óhajtottak létesíteni. Nem ellenkezik az iratok tartalmával és így irányadónak (S. E. T. 197. §.) kell tekinteni azt a megállapítást, hogy a felek megegyeztek abban, hogy bar a részvénytársaság a czégjegyzékbe be nem vezettetett és ki nem hirdettetett, a gyáron a keresetben említett árúk megrendelésekor és szállításakor a részvénytársaság czégtáblája volt kitéve. S. A. és F. Á. tanuk vallomása alapján a felebbezési biróság jogszabály megsértése nélkül állapította meg. hogy a r.-társaság nevén már más munkavállalás is történt és a rendelt árú erre használtatott fel. Nem ellenkezik az iratok tartalmával, és így azt a megállapítást is irányadónak kell tekinteni, hogy az alperesek nem tagadták annak a felperesi állításnak valóságát, hogy az alperesek az alakulófélben lévő részvénytársaság üzemének fenntartására pénzt is adtak és a gyárban naponta ellenőrizték a munkát. Ezen tényállás alapján a felebbezési biróság helyesen döntött akkép, hogy a részvénytársaság még bejegyeztetése előtt külsőleg mint megalakult jelentkezett és a részvénytársaság nevében az alperesek ís közreműködtek, eljártak. Hogy a szóban forgó ügylet megkötésénél az alperesek maguk eljártak-e ? az közömbös, mert a K. T. 160. §-ának helyes értelme szerint az a döntő, hogy abban az üzemben, a melyben a szóban forgó árúk rendeltettek és felhasználtattak, a részvénytársaság neve alatt az alperesek eljártak-e? Hogy az alperesek nem a maguk nevében, hanem valamely pénzintézet megbízásából jártak el, annak az alapítási tervezet ellentmond és az alperesek utólag nem is hivatkozhatnak arra, hogy az alapítást nem a maguk nevében tervezték. /^v,í A czégtábla kifüggesztésének körülményei közömbösek, mer!
