Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

806 Szegedi kir. ítélőtábla. az a kötelezettség, hogy az adott megbízást vissza nem vonhatja, az alperesekre mint örökösökre bir-e jogi hatálylyal? Az 1874: XXXIV. t.-cz. 43. §-ának értelmében a megbízó fél megbízása annak örököseire nem bir joghatálylyal; utóbbiak elhatározásától függ tehát, hogy a jogelődük által adott megbízást fenntartják-e vagy sem? következéskép a megbízó fél halálával a megbízás megszűnik. Miután a fél által ügyyvédjének adott megbízás az ügyvéd iránti bizalmon alapszik, az tehát a1 megbízó személyével szoros kapcsolatban áll, következéskép a megbízó elhalálozása az ÍS74: XXXIV. t.-cz. 55. §. a}- pontjában megjelölt olyan előre nem látott véletlen eseménynek tekintete alá esik, a mely .a képviselet megszűntét vonja maga után. A jutalomdíj kikötése a megbízással áll kapcsolatban, következéskép a megbízásnak fentjelzett módon megszűntével a kötelezés joghatálya is megszűnik, a minek az 1874: XXXIV. t.-cz. 55. §-án alapuló következménye az, hogy a jutalomdíj aránylagos leszállításának van helye. (1913 nov. 21. G. 341. sz. a.) 948. Az ügyletről B—n (a felperes lakhelyén) B. M. által kiállított A V. alatti a többek között azt tartalmazza, hogy az árú ab vasút B—k szombaton adandó fel, pénz szombaton itt lesz. Az A '/, alattiban foglalt ügylet az A "/. alattinak fentebb kiemelt tartalmára tekintettel helyi vétel volt, mert B. M. az árúnak további rendeltetési állomásra küldését ki nem kötötte és a vételár is B—n volt fizetendő; az ügylet tehát az ügyletkötő felek kölcsönös teljesítései tekintetében nem helykülönbségi vétel volt. Alperes a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában tartalmára nézve szintén ismertetett B 7. alattival ezt a helyi vételt nem tette a magáévá és nem is akarta ezt tenni; mert ebben a B '/. alattiban alperes nem tesz említést a vételárnak hol és mikor leendő megfizetéséről ; ellenben az árúnak ab vasút B—k feladásán kívül azt kötötte ki, hogy az árú az alperes czímére (Budapest, Józsefváros) lesz feladandó; vagyis az alperes akkép kivánt rendelkezni, hogy az ő részére az árú B—ról más rendeltetési helyre (Budapestre) küldessék el. Minthogy a kifejtettek szerint a felperes és az alperes között szerződéses jogviszony létre nem jött, minthogy továbbá a felebbezési bíróságnak e miatt meg nem támadott Ítéleti tényállásában nincsenek megállapítva oly tények, a melyekből jogilag az