Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

LXIV Rendszeres tárgymutató. A szerződésben résztvevő bármelyik fél jogosult bizonyítani aztr hogy az okirat tartalma a felek szerződési akaratának meg nem felek K. 571. 433. Okiratban foglalt megállapodás és a megállapodás eredményeként létrejött ügylet nem a felek jogi minősítésének, hanem a felek meg­állapodásának megfelelően bírálandó el. T. 1048. 875. A szerződő teleknek megállapított szándéka ugyanazzal a jog­hatálylyal bir, mintha a felek kifejezett szerződési megállapodást léte­sítettek volna. Gy. 492. 366. írásbeli szerződés megkötése előtt, vagy azzal egyidejűleg létesült szóbeli megállapodás, a mennyiben az írásbeli szerződés tartalmával ellenkezik, érvénytelen. Gy. 491. 366. Az írásbeli szerződés kiállítását megelőző, vagy ezzel egyidejű oly szóbeli megállapodások, a melyek az írásbeli szerződés tartalmával és illetve a feleknek az írásbeli szerződés alapján megállapítható ügyleti akaratával össze nem egyeztethetők, joghatály nélkül valók. K. 532. 412. írásbeli szerződéssel ellentétes szóbeli megállapodás. K. 571. 433. Valamint egy jogügyletet megkötni csak az ügyletkötő felek aka­ratával lehet, azonképen egy jövendőbeli szerződéskötés iránti megállapo­dás is csak úgy érvényes, ha a kötendő szerződés lényeges feltételei a felek egyező akarata kifolyásaként előre megrögzíttetnek. P. 848. 733. Jövendőben kötendő szerződés iránti megegyezés folytán az igéret teljesítése az Optk. 936. §-a alapján a kikötött időponttól csak egy év alatt követelhető. Ko. 616. 474. Visszterhes szerződést nemcsak személyesen, hanem meghatal­mazott útján is lehet kötni. K. 582. 440. Az okiratban foglalt ügylet jogi minősítése csak az okirat egész tartalmának egybevetése mellett állapítható meg. K. 696. 459. Szerződés értelmezésének szabálva. D. 404. 294. Ko. 647. 525. N. 739. 637. Értelmezésnél elsősorban a szavak nvelvtani értelme irányadó. Gy. 462. 342. Szerződés értelmezésénél elsősorban a szavaknak egymással való összefüggésében azok közönségesen elfogadott értelméből és jelentősé­géből kell a szerződő feleknek szerződési akaratára jogilag következ­tetni, hacsak nincsen bizonyítva, hogy a felek a kifejezéseknek a kö­zönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak. Ko. 655. 541. A szerződés értelmezésénél nem annyira a használt kifejezésnek szó szerint való értelme, hanem inkább a leieknek a szerződés meg­kötésekor fennforgott akarata az irányadó, a melyet kétség esetén az. összes körülményeknek és a mindennapi életben tapasztalt felfogásnak figyelembevételével, logikai magyarázat útján kell meghatározni. N. 738. 640. Jognyilatkozatok értelmezésénél kétség esetében a felek akaratának azt kell tekinteni, a mi a fennforgó körülményekre tekintettel a méltá­nyosságnak leginkább megfelel. B. 17. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom