Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Rendszeres tárgymutató. XXXI Megtámadása .1 közadós által nejére átruházott vagyonra szerzett zálogjognak. M. 684. 590. ^ Megtámadás alapjául szolgálható csődkérvény minősége. Gy. 459. 335. Külön kielégítési jog esetében a zálogjoggal biztosított követe­lésre teljesített fizetés a Cs. T. 27. §-a alapján sikeresen csak az eset­ben támadható meg, ha maga a hitelező külön kielégítési jogát meg­állapító zálogjog is megtámadtatott. D. 451. 324. Kútfúró vállalkozó vagyonbukott jogügyletének megtámadása a Cs. T. 27. §. 2-ik pontja alapján. N. 753. 662. A csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján indított megtámadási pernél a felperest terheli a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy ;>z alperesnek a megtámadott fizetés elfogadása alkalmával a közadós fizetésének a megszüntetéséről tudomása volt. K. 572. 434. Megtámadás a csődtörvény 28. és 29. §-a alapján. P. 855. 737. Váltóra teljesített fizetés megtámadása. M. 686. 595. Váltóra teljesített fizetés megtámadását a Cs. T. 30. §-a akkor zárja ki, ha a váltóbirtokos a fizetés elfogadására a többi váltókötele­zett ellen fennálló visszkereseti joga elvesztésének következményével kötelezve volt. D. 452. 324. A Cs. T. 30. §-ának kedvezményét nem veheti igénybe az a váltóhitelező, a ki a közadóstól kapott váltót még lejárat előtt s a fize­tések megszüntetésének tudatában adta tovább. D. 441. 319. Az 1881: XVII. t.-cz. 35. §-a a megtámadást nem szorítja kizá­rólag azon személyek ellen, a kik a vagyonbukottól közvetlenül sze­reztek valamit, a kik tehát a vagyonbukottnak közvetlen jogutódai, hanem a felhívott törvényben foglalt jogutód alatt azok is értendők, a kik a megtámadható személytől szerzik meg a vagyont és közvetve a közadóstól származó vagyonhoz jutnak. M. 684. 591. Nem kereskedő közadóssal szemben a fizetések megszüntetése nem nyújt alapot a megtámadásra. P. 855. 737. Fizetések megszüntetését megalapító körülmények P. 811. 708. Fizetések megszüntetése. M. 686. 595. Fizetések megszüntetésének és az arról való tudomásnak kér­dése. B. 3 7. 59. K. 572. 433. Sz. 918. 789. A pénzintézet üzletmenetében valami külsőleg felismerhető fönn­akadásnak nagyobb jelentősége van, mint a magánembernél, a kinél, minthogy a hiteléletben nincs az a szerepe, mint a pénzintézetnek, ugyanaz a körülmény még csak fizetési zavarra mutat, a miből a pénzintézetnél már a fizetések megszüntetését kell a másik pénzinté­zetnek felismernie. B. 37. 60. Az a kereskedelmi társaság, a mely más két va^yonilag tönkre­ment kereskedelmi czég cselekvő és szenvedő vagyonának átvételével, tőkebefektetés nélkül, a végből alakul, hogy a hitelezőket aránylagos kielégítéshez juttassa, olvannak tekintendő, mint a mely fizetéseit meg­szüntette. B. 92. 103. Fizetési zavar a kielégítés megtámadására nem ok. ív. 585. 442.

Next

/
Oldalképek
Tartalom