Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

46 Budapesti kir. ítélőtábla. tényleges átvétele, illetve a fölötte való olyan rendelkezés értendő, a mely a vevőt abba a helyzetbe hozza, hogy az árút megvizsgálhassa és e mellett a jogi értelemben való átadás és átvétel s ennek helye közömbös. Mindenesetre azonban a kellő időben történt átvétel értendő. Ha tehát a vevő jogtalanul késik az árú átvételével, úgy a tényleges átvétel után bár haladéktalanul eszközölt megvizsgálás és értesítés elkésett. Minthogy pedig az alperes által az átvétel megtagadására felhozott ok, a késedelmes teljesítés az előbb kifejtettek szerint alaptalan, törvényes ok hiányában pedig az átvételnek a K. T. 345. § a értelmében azonnal kell történnie, ennek folytán az alperesnek márczius hó 13-án kellett volna a szenet átvennie és megvizsgálnia s így az április 14-én felhozott kifogása elkésett. 30. Az országos szinészegyesületi nyugdíjintézetbe befizetett nyugdíjjárulék visszafizetésének kérdése oly esetben, midőn a tag a fizetés elmulasztása miatt törültetett. A Kúria 2. sz. jogegységi döntvénye alkalmazásának kérdése. (1914 január 30. 1913. G. 1219. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A nem vitás tényállás szerint a felperes a nyugdíjjárulékok befizetését halasztás engedélyezése daczára elmulasztván, e miatt a tagok sorából törültetett. A felperes saját részéről is elfogadja, hogy az alapszabályok értelmében a nyugdíjra való jogosultságát elvesztette; szerinte azonban az általa befizetett nyugdíjjárulékok neki visszatérítendők annál is inkább, mert a szinészeti pályán újabb alkalmazást nem nyervén, önhibáján kívül vált képtelenné arra, hogy a nyugdíjjárulékokat állandóan fizethette volna. A nyugdíjintézet alapszabályai arról nem rendelkeznek, hogy a tagok sorából törült egyén által tényleg befizetett nyugdíjjárulékokkal mi történjék. A magy. kir. Kúria jogegységi tanácsának 2. számú polgári döntvénye az ezúttal vitás kérdést ugyan nem dönti el, mert az idézett döntvény azt állapítja meg, hogy a munkaadó érvényesen kikötheti, hogy alkalmazottja abban az esetben, ha a szolgálatból