Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. ítélőtábla. 37 jogosulatlan visszatartása és végrehajtás alá vonása alperes telje s kártérítési felelősségét állapítja meg. 25. Vasúti díjszabási intézkedések közzétételének módja. (1914 jan. 20. 1913. G. 1040. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az irányadó tényállás szerint az alperes (M. Á. V.) a «Vasúti és Közlekedési Közlönyében 1909. évi november hó 14. napján (132. szám) kihirdette, hogy a felsősziléziai osztrák magyar és felsősziléziai osztrák kőszénforgalomban a hirdetésben részletesen megjelölt díjszabások a hozzájuk tartozó pótlékokkal, nem különben hirdetés útján életbeléptetett díjtételek és kiegészítések 1909. évi deczember hó végével hatályon kívül helyeztetnek. A felperesnek az az álláspontja, hogy a hirdetésben megjelölt díjszabások az 1909. évi deczember hó 31. napja után is alkalmazandók, mert hatályon kívül helyezésük hirdetése nem történt kellő módon. Ugyanis a felperes szerint a hatályon kivül helyezés új díjszabással való pótlással terveztetett, az új díjszabásban (felsősziléziai magyar szénforgalom, kivételes díjszabás kőszén stb. szállítására a kattowitzi vasútigazgatóság állomásairól) azonban a hatályon kívül helyezendő díjszabások és díjszabási pótlékok fel nem soroltattak, már pedig a hirdetés tárgyában kibocsátott 1649 1905. számú K. M. szab. rend. 2. §-a és 7. §. 4. pontja értelmében ezt a felsorolást a hirdetés érvényességi kellékének kell tekinteni. A felperes álláspontja szerint az idézett rendelet 7. §-ában felsorolt kellékek, a melyek a kihirdetések alakjának általános feltételeit foglalják magukban, mind lényegesek és így valamelyik kellék hiánya esetén a díjszabási intézkedés hirdetése már nem történt kellő módon és így az B. N. E. 11. czikke értelmében nem kötelező. Ez az álláspont azonban téves. A rendelet 7. § a felsorolja ugyan, hogy a kihirdetés mikép történik, de ezt nem lehet úgy értelmezni, hogy ezek az intézkedések csak együttvéve teszik a közzétételt érvényessé. Az idézett 7. §. rendelkezései ugyanis a nemzetközi egyezményben (II. czikk) kiemelt kellő hirdetés szempontjából azt a czélt szolgálják, hogy a díjszabási intézkedés nyilvánosságra jusson. Ez a nyilvánosság azonban