Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 31 másnap, november 17-én reggel érkezett rendeltetése helyére, a hol a sertések között a kirakás alkalmára még két döglött találtatott. A fuvarlevélből kitűnik, hogy a berakást a feladó saját felelősségére maga végezte és nem adott kisérőt, jóllehet a vasút kért. A felebbezési bíróság a felperest kárkövetelésével elutasította, mert a vasút felelősségét a szóban forgó esetben irányadó Régi Üzletszabályzat 77. §. (!.) 5. és 6., valamint (3.) pontjai értelmében csak a vasút vétkessége esetében találván megállapíthatónak, a vasút közegeinek eljárását az átrakás körül vétkes gondatlanságnak nem minősítette. A felperes első sorban a m'att panaszkodik, hogy az alperes felelőssége vétkességére való tekintet nélkül a kocsitengely izzása miatt meg nem állapíttatott, mert ez a fuvarozásra igénybe vett eszköz tökéletlensége folytán állott elő. Ámde helyesen indult, ki a felebbezési biróság abból, hogy a vasutat a jelen esetben csak a saját részéről való vétkes gondatlanság esetén terheli kártérítési felelősség, mert az állatoknak az átrakással előidézett izgatása oly esély, a mely más árúknál elő sem fordulhat, tehát nyilván az állatok fuvarozásával járó különös veszélytől ered. Ezt szem előtt tartva, bár a tengelyizzás, miként a felperes helyesen kifejti, magasabb erőhatalomnak nem tekinthető, másrészt az ezúttal is fennforgó oly esetben, melyben a vasút felelőssége korlátozva van akképen, hogy a vasutat vétkes gondatlanság fennforgásán kivül egyébként ne terhelje, tengelyizzás a vasút vétkességének nem tulajdonitható, inert az a felebbezési biróság Ítéletének elsőbirói ítéletből átvett helyes okfejtése szerint a műszaki tuao.nány jelen állása szerint meg nem szüntethető. A mi már most azt a panaszt illeti, hogy a sertéseknek az átrakás alkalmával való rángatása és tolása nem minősíttetett vétkes gondatlanságnak, úgy az alaptalan. Ugyanis abból kiindulva, hogy a vétkes gondatlanság alatt a vétkesség nagyobb foka (culpa lata) értendő, figyelembe kell venni a következőket : A K. T. 425. §. b) pontja feljogosítván a vasutat, hogy a kísérettel ellátott árúknál a maga felelősségét korlátozza, megengedi azt is, hogy oly árúk mellé, melyek mint az állatok, fuvarozás közben különös gondozásra szorulnak és esélyeknek vannak kitéve, kisérőt kérjen és a kiséret hiányából eredő veszélyt magától elhárítsa. Már pedig a kisérő feladata nem szorítkozik