Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. ítélőtábla. 27 jogorvoslatokat kizárja, ellenben módot nyújt arra, hogy a hozott határozat folytán jogaiban sérelmet szenvedett, fél a törvény rendes útján külön perben keressen orvoslást. E tekintetben nem tesz különbséget, hogy a külön perrel fellépő fél sérelme abból ered-e, hogy az előző eljárásban annak sajátszerűsége miatt jogait kellőleg nem érvényesíthette, vagy pedig a határozat téves volta miatt szenvedett joghátrányt'? Továbbá nincs jogi akadálya annak, hogy a sérelmet szenvedett fél a bérleti szerződésből eredő jogainak biztosítása végeit megállapítási keresettel fellépjen, ha az ily kereset indításának a S. E. T. 16. §-ában megszabott előfeltételei különben fennforognak. E tekintetben helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a jelen per megindítására a felperes jogai biztosítása végett szükség volt: mert a tényállás szerint a felperes házában levő korcsmaüzlet bérlője E. M. perrel való fenyegetés mellett kártérítést követelt felperestől a miatt, hogy az ugyanazon házban fűszerüzletet folytató alperes a szerződési tilalom ellenére bort, sört és szikvizet árusított, s az által a korcsmaüzlet forgalmát csorbította. A felebbezési eljárásban tanuként kihallgatott E. M. kijelentette ugyan vallomásában, hogy felperes ellen pert indítani nem fog, de az a nyilatkozat a jelen per sorsára már befolyást nem gyakorolhat, mert a kereset indíthatásának előfeltételei a a kereset beadásának időpontja szerint itélendők meg, ebben az időpontban pedig a helyzet az volt, hogy az E. M. kárigényével szemben felperesnek jogos érdeke volt az alperes szerződésszegését és ebből folyó felelősségét bíróilag megállapíttatni. Teljesítés iránt azonban e czímen felperes pert nem indíthatott, mert még ő sem fizetett E. M.-nak kártérítést. 19. A hírlapkiadó a sajtóvétséget megállapító közlemény miatt, a hirlapbiztosítékból levonandónak kijelentett pénzbüntetés lefizetése czímén e fizetés összegét a szerzőtől nem követelheti. (1913 decz. 1. G. 873. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A tényállás szerint alperes, mint szerző, az «Ujság» czimű lapban megjelent sajtóközlemény miatt