Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

M Budapesti kir. ítélőtábla. az üzem veszélyességéből folyó felelősség megdől s a kártérítésre vonatkozó általános magánjogi szabályok érvényesülnek, még akkor is, ha mindkét fél gondatlansága hozzájárult a kár előidézéséhez. Utóbbi esetre pedig az a szabály áll, hogy a vétkes felek a kárt közösen, oly arányban viselik, a mint annak előidézésében részt vettek s ha az arány meg nem állapítható, akkor a kár őket egyenlő részben terheli. A felebbezési bíróság ellentétbe jött ezzel a jogszabálylyal, midőn abból kiindulva, hogy a keresetben említett balesetre felperes alkalmazottjának gondatlansága adott okot, lényegtelennek tartotta azt a körülményt, hogy a rendőrhatóság ez esetből folyólag az alperes kocsivezetőjét szabálytalan vezetés miatt megbüntette s nem foglalkozott a felebbezési biróság azzal a kérdéssel, hogy a rendőrhatóság által megállapított szabálytalanság miben állott, hozzájárult-e ez a szabálytalanság a baleset előidézéséhez és mennyiben? De az ítéletben megállapított tények a felperes gondatlanságának felismerésére nem is nyújtanak kellő alapot. Az a körülmény, hogy a N.-féle gyár kapusa nem figyelmeztette kellő időben a villamos kocsi vezetőjét, hogy a gyárból egy kocsi fog kihajtani, a gondatlanság megállapítására nem alkalmas, mert még ha a felperes szolgálatában nem álló kapus elj clTclScl cl felperes eljárásával egy tekintet alá esnék is s ha a kapust szolgálatadója utasította is, hogy a villamos vasút közegeit a gyárból kijövő kocsikra figyelmeztesse, erre a kapus csak a szolgálatadóval, nem pedig az alperes társasággal szemben volt kötelezve, tehát alperes nem meríthet jogos kifogást abból, hogy a kapus a szolgálatadója utasításának nem felelt meg pontosan. Továbbá annál a ténymegállapításnál, hogy felperes kocsisa kellő körültekintés mellett idejében észrevehette volna a villamos kocsi közeledését, figyelmen kívül hagyta a felebbezési biróság, hogy a tényállás egyéb részletei szerint a villamos kocsi a baleset színhelyétől mindössze 40 — 50 lépés távolságra fekvő megállóhelytől teljes sebességgel haladt. Már pedig ily sebesség mellett a 40—50 lépésnyi út megtételéhez igen rövid idő kellett s kérdés, hogy ennyi idő alatt lehetséges volt-e a terhes kocsit megállítani, vagy más irányba terelni? De a felebbezési biróság ebből a szempontból az ügyet nem vizsgálta, — illetőleg azzal a kifogással szemben, hogy a gyár kapujától a sínekig lejtős úton