Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. ítélőtábla, 21 A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság helyes okfejtéssel döntötte azt el, hogy a vétel tárgya csupán háton tisztára mosott gyapjú volt és jogszabály megsértése nélkül állapította meg, hogy az alperes ennek ellenére dögbőrről, továbbá nem megfelelően mosott kosról és birkáról nyirott gyapjút is tömetett a zsákokba. Az Ítéletében tüzetesen elősorolt körülményekből azután az okszerűség szabályának megsértése nélkül következtetett arra, hogy az alperest ennél az eljárásánál az a számítás vezette, hogy a felperes azt nem veszi észre. Ennek a döntésnek helyességét nem zárja ki az sem, hogy a felek közt a zsákok átürítése szóba került, mert a nem szerződésszerű teljesítés esetleg így is elkerülhette a vevő figyelmét. Ezen tényállás alapján a felebbezési bíróság helyesen utalt a K. T. 350. §-ának rendelkezésére. A K. T. 350. §-ának esetében azonban az eladó a K. T. 346. és 349. §. határozataira nem hivatkozhatik, vagyis elesik attól a jogvédelemtől, a melyet az idézett szakaszok a bennük meghatározott rövid határidőkkel a jóhiszemű eladónak nyújtanak. A vevő részéről tehát ily esetben az árú akkor sem tekinthető kifogásoltnak, ha a hiányról annak felfedezése után nem is küld azonnal értesítést az eladónak. Az igaz, hogy a kereskedelmi forgalom természete az ügyletekkel kapcsolatos kérdéseknek hoszszabb időn át való függőben hagyását nem tűri meg, azonban erre csak a jóhiszemű fél hivatkozhatik, tehát az alperes nem meríthet jogot abból, hogy a felperes egy év multán tette meg az árú minősége ellen a kifogást. A felebbezési bíróságnak ezzel ellenkező jogi álláspontját ezek szerint a kir. Ítélőtábla nem fogadja el. A vevő-felperesnek a K. T. 348. §-a értelmében jogában állott, hogy az ügylethez ragaszkodjék és a vételár aránylagos leszállításának igénylése mellett kárának megtérítését is követelhesse. És épen azért, mert a felperes az ügylethez ragaszkodhatott, nem felel meg az anyagi jogszabálynak a felebbezési bíróságnak az a döntése, a mely szerint a felperesnek azért sem jár kártérítés, mert a hiány felfedezése után erről az alperest haladéktalanul értesíteni és a K. T. 347. §-a szerint kellett volna eljárnia és a felperes azt elmulasztotta. Vételár-leszállítás czímén a felperest annyi illeti meg, a mennyivel a szerződésellenesen belekevert gyapjú á szerződésszerűnél kevesebbet ér. A mi a kártérítést illeti, a további