Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

i :vi Rendszeren tárgymutató. értesítette, a vélelárköveteléssel szemben a vételárleszállíláshoz való jogát hat hó elteltével is gyakorolhatja. B. 381. 272. A K. T. 349. §-ának második bekezdésében foglalt elévülést a minőségi hiányokra alapított kifogások megtétele és közlése nem, hanem csak a kereset beadása szakítja télbe, az igény elévülésére megszabott 6 hónapos határidő pedig az állandóan követett joggyakorlat szerint mindenkor az árúk tényleges (fizikai) átvételének idejétői veszi kezdetét. N. 748. 660. A rendelkezésre bocsátás időbeli korlátozása nem nyer alkalmazást, ha az eladó új kocsi helyett nem újat szállított és így roszhiszeműen járt el. D. 410. 300. Hiányokról értesítés a K. T. 350. ^-a esetében. Vételárleszállítás és kártérítés mértéke. B. 14. 20. Az az eljárás, hogy a vevőt az árú lényeges tulajdonságai és eredete, valamint az eladó személye tekintetében szándékosan megtévesztik, a K. T. 350. §-a alá eső magánjogi csalás. B. 370. 269. Ha a vevőt csak az árú átvételében terheli késedelem, az eladót egyedül a K. T. 351. §-ában felsorolt jogok illetik, tehát az ügylettől egyszerűen el nem állhat. B. 149. 131. Kártérítés és árkülönbözet vevő ellen átvételi késedelem miatt. M. 691. 600. A késedelemmel egyértelmű, tehát ugyanazon törvényes rendelkezések alá tartozik az az eset, ha a vevő előre kijelenti, hogy az árút nem fogja átvenni. B. 180. 148. A K. T. 351. §-ában foglalt jogszabály, mely szerint az eladó a vevő késedelme esetében az árút a 347. §. értelmében eladni jogosítva van, abban az esetben is alkalmazandó, ha a vevő az árú átvételét megtagadja. Ko. 026. 489. Ha a vevő az árú átvételét megtagadja s az eladó az árút szabadkézből tovább adja a nélkül, hogy igazolná, mikép az tőzsdei vagy piaczi árral bír, az ügylettől a maga részéről is dáilottnak tekintendő s kártérítési igénye a vevővel szemben nincsan. Ko. 626. 488. A vevő késedelméből eredt kárnak követelhetése lényegileg ahhoz van kötve, hogy az eladó a maga részéről a szerződést teljesítette légyen vagy legalább a keresel arra is legyen irányítva, hogy a vevő a teljesítés elfogadására köteleztessék. K. 608. 463. Az eladó a késedelmes vevő ellen csak akkor érvényesíthet kártérítést, ha a maga részéről a szerződést a vevő állal át nem vett árúnak letétele, vagy kényszereladás útján — a mely jogoknak a gyakorlása lényegileg magában foglalja az eladó részéről a teljesítést — már teljesítene, vagv annak teljesítését a keresetben felajánlja. D. 407. 299. Az eladó a késedelmes vevővel szemben csak a teljesítéssel vagy az árúnak a K. T. 347. §-a értelmében való eladásával kapcsolatban követelhet kártérítési. B. 180. 148. Kereskedelmi vételnél a vevő késedelme esetén az eladó kártérítést nem követelhet, ha az árút a vevő veszélyére szabályszerűen le