Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

374 Kolozsvári kir. Ítélőtábla. 694. Az elévülés és elbirtoklás közötti különbség meghatározása. (1912 decz. 10. G. 36C. sz. aj A kir. Ítélőtábla; Nem vitás és a vonatkozó hagyatéki iratokból is kitűnik, hogy az örökhagyó G. J 1880 februárius 25-én halt el. A felperesek a perben nem is vitatták, hogy a kereseti 1—4. t. a ingókat, melyeknek V'a részét öröklés ezímén és első sorban a természetben igénylik a felperesek, az örökhagyó halála után egészben, vagy részben birtokban tartották volna; következően ezen hagyatéki javakhoz való jogukat tettieg nem gyakorolták. Az optkv. 147S. §-ának rendelkezéséből is kétségtelen, hogy az elévülés kezdetét veszi, mihelyt az igény érvényesithetővé vált és pedig hagyatéki eljárás nélkül is tényleg gyakorolható s keresettel is érvényesíthető a szóban levő jog. Minthogy az öröklési jog az örökhagyó halála után beáll, (optkv. 536. §.) nyilvánvaló, hogy az elévülés nyugvásának alapjául szolgáló tények hiányában az elévülés 1880 februárius 25-én vette kezdetét és minden akadály nélkül tovább folyt és a keresetnek 1912 évi márczius 14-én történt benyújtása idejéig az elévülés már befejezést nyert, miután az alábbiakból kitetszően az elévülés félbeszakadásának esete sem forog fenn. Az elévülés azt jelenti, hogy bizonyos időnek leteltével valamely jog az ellenfél által előterjesztett elévülési kifogás folytán keresetileg nem érvényesíthető. Az elévülésnél a kötelezett jó- vagy rosszhiszeműsége nem jön figyelembe. Az elévülés és elbirtoklás közötti különbségre egymagában már az a körülmény rámutat, hogy az utóbbinál jogszerzésről, az előbbinél pedig a kereseti jognak kifogás útján való elenyés^téről van szó. Minthogy pedig a jelen esetben az elévülési kifogás előterjesztése folytán csak az képezheti döntés tárgyát, hogy a felpereseknek megszűnt a joguk arra, hogy igényeiket keresettel érvényesíthessék és nem egyúttal az is, hogy az alperes javára az elbirtoklás esete megállapitható-e: ennélfogva alaptalan az az érvelés, hogy az alperes rosszhiszeműsége és ennek folytán az elbirtoklásról nem lehetvén szó, az elévülési kifogás sem vezethetne sikerre. A felperesek további panasza az, hogy ők tanukkal kivan-