Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 559 gyává tette a jelen perben felhozott ügyet s az Szeben vármegye törvényhatósági bizottságának Boica község 1910. évi számadása tárgyában hozandó véghatározat-tervezet 23. pontja szerint figyelembe van véve, azonban az, hogy az ügy milyen végelintézést nyert, a csatolt iratokból nem tűnik ki. Az előadottakból kétségtelenül kitűnik azonban az, hogy a jelzett keresettel érvényesített követelés alapját képező ügy ('községi számadási ügyet» képez, mert az eldöntendő vitás kérdés az, hogy a törvényszerűen megvizsgált és megállapított 1910. évi községi zárszámadások végeredményeként s az említett 500 koronás tétel figyelembe vétele mellett mutatkozik-e (van-e) tényleg 500 korona pénztári hiány, a melyet alperesek mint a községi vagyonkezelésért felelős előljárósági tagok a községnek esetleg megtéríteni tartoznak. Minthogy az 188(1: XXII. t.-cz. 142., 144. §§-ai szerint a községi számadások megvizsgálása, a számadási hiány megállapítása a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik és a számadási ügy a rendes bíróságok elé csak abban az esetben vihető, ha a község vagy a számadással tartozó a törvényhatóságnak a 143. §. értelmében hozott határozat ellen a belügyminiszterhez felebbezett s a belügyminiszter felülvizsgálatának eredményében a község vagy a számadó meg nem nyugodott és a számadás kifogásolt tételeinek bíróilag leendő megvizsgálását a belügyminiszteri határozat kézbesítésétől számítandó 3 hónap alatt a községre nézve illetékes bíróság előtt kérelmezik, minthogy ennek folytán az 1893: XVIII. t.-cz. 27. §. 1. pontjára alapított s az eljárás bármely szakában hivatalból is figyelembe veendő alperesi pergátló kifogás érdemleges eldöntése csak a fent kiemelt összes ténykörülmények tisztázása és megállapítása után lehetséges; minthogy a felebbezési bíróság az ide vonatkozó tényállást nem állapította meg, s az a csatolt közigazgatási iratokból e helyen sem állapítható meg s ennek folytán a pergátló kifogás mint előkérdés felett érdemlegesen dönteni nem lehet, a felebbezési bíróság Ítéletét M. Gy. alperesnek a S E. 27. §. 1. pontjával kapcsolatos felülvizsgálati panaszára tekintettel a S. E. 204. §-a alapján feloldani s a felebbezési bíróságot megfelelő további eljárásra utasítani kellett. A további eljárás folyamán mindenek előtt törvényszerűen tisztázandó és tüzetes tényállás lesz megállapítandó abban az