Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 555­kötelezve és nincsen törvényes rendelkezés arra, hogy ez a köte­lezettség a férj vagyontalansága okából az apósra szállna át. Eltekintve tehát attól a meg nem támadott ténymegállapí­tástól, mikép nincs kimutatva, hogy a felperesnő keresetképtelen lenne, a fenti jogszabályokra való utalás figyelembe nem jöhe­tett. Ennek folytán tárgytalanná vált az eljárási jogszabálysér­tésre alapított az a panasz, hogy a felperesnek eskü alatti ki­hallgatása mellőztetett arra a tényre vonatkozóan, hogy a férj szülőinek durva bánásmódja miatt volt kénytelen a felperes a közös lakásból távozni, mert ez a körülmény csak a férj tartási kötelezettségére birhat befolyással. A férj pedig már jogerősen van tartásra kötelezve. A felebbezési bíróság helyesen utasította el a keresetet a másodrendű alperessel szemben a gyermek tartására vonatkozó igény tekintetében is, mert az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-a értelmé­ben a nagyszülők a vagyontalan kiskorúakat csak akkor tartoz­nak eltartani s neveltetni, ha a szülők tartásra képtelenek, a mi azonban megállapítva nincsen, mert a vagyontalanság nem egy­jelentőségű a keresetképtelenséggel. 685. Kártérítésre kötelez ÍI más területre átment, nyulat űző vadászebnek a lelövése, mert az ilyen vadászkutya nem tekinthető törvény szerint elpusztítható kóbor ebnek. (1912 okt. 30. G. 307. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Minthogy a felebbezési bíróságnak e helyen nem is panaszolt megállapítása szerint peres felek között nem vitás tényt képezett az, hogy az irányadó tényállás szerint alperes akkor lőtte le felperes kutyáját, a mikor a vadászatra •jogosított felperes társaival négy darab kapójával nyúlra vadá­szott és a mikor a négy darab kutya a nyúl üldözése közben az azon időben alperes kizárólagos őrizetére bízott szomszédos K. K. tulajdonát képező szásznyiresi erdőbe ment és mert a felülvizs­gálati tárgyaláson erre vonatkozólag felhozott iratellenességi pa­nasz a S. E. 198 §-a értelmében már figyelembe vehető nem volt; figyelemmel az 1883 : XX. t.-cz. 14. és 17. §. egybevetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom