Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

XLVl Rendszeres tárgymutató. Ingatlan tulajdonjoga iránt indított kereset felszerelése. K. 634. 506. Alperesség ingatlan tulajdonjoga iránti perben. D. 457. 351. Nem telekkönvvezett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog iránti kereset. Po. 970. 865. Földek tiszta jövedelmének megállapításánál nem lehet egyedül az az irányadó, hogy hasonló minőségű ingatlanoknak mennyi a szokásos haszonbére, vagy hogy felperes a birtokában tartott területen mit termelt, hanem csak az, vájjon azon rendes gazdálkodás mellett mennyi tiszta haszon várható. D. 445. 343. a) Elbirtoklás. Az elbirtoklás útján való tulajdonszerzéshez valamely más szerzői jogczimnek és a jóhiszeműségnek kimutatása nem szükséges. N. 828. 761. Amennyiben a tettleges birtoklás be nem következett, a jelképi bevezetés önmagában még nem alkalmas a ténylegesen gyakorolt birtoklásnak megszakítására. B. 125. 136. Határ szabályozása és tagosítása az elbirtoklásra csak akkor hat ki, ha az a tényleges birtoklásban változást idéz elő. N. 866. 787. Felekezeti tanító javadalmazására átengedett községi ingatlan tulajdonjogát az egyházközség elbirtoklással nem szerzi meg. Po. 966. 864. Elbirtoklásra nem vezet kútnak a község lakosai részéről történt nem szolgalomszerű használata. Sz. 1011. 893. Az úrbéres birtokosság jogán gyakorolt elbirtoklás. lv. 648. 516. Elbirtoklásra alapított kifogás azzal szemben is akadálytalanul érvényesíthető, a ki különben azt megelőzőleg teljes jóhiszeműséggel szerezte is meg az ingatlan tulajdonjogát. N. 828. 761. A rosszhiszeműséget az elbirtoklásnál is bizonyítani kell. M. 785. 719. Olyan anyagi jogszabály nincs, a mely a volt úrbéresekkel szemben a '2 évi rendes elbirtoklást időtől eltérő rendkívüli — 40 évi — elbirtoklást állapítana meg. P. 930. 836. Osztatlan közös vagyont birlaló örökös ellenkező kikötés hiányában olyannak tekintendő, ki az örököstársakat illető örökséget csak ezek nevében birtokolja s ki az önjogú birtok hiányából az elbirtoklást meg sem kezdheti, a míg a közös vagyon meg nem osztatik. K. 614. 493. A tényleges birtokossal szemben az elbirtoklást csakis a birtok folytonosságának oly megzavarása szakítja félbe, a mely az ingailanra jogosultsággal biró, avagy pedig az arra érvényes hatósági intézkedés folytán a tényleges birtokosénál erősebb jogot szerzett harmadik személynek a ténye s jogcselekményére vezethető vissza. K. 617. 495. Elbirtoklás^ K. 620. 497. (866. 529.