Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Budapesti kir. ítélőtábla. 51 ményi idézés eszközöltetett s az idézett fél nemjelent meg. A 24. §. akként rendelkezik, hogy az eljárás semmis, ha bebizonyíttatik, hogy felperes az alperesnek előtte tudvalevő lakhelyét elhallgatta s 'hirdetményi idézést eszközölt. Az 50. §. értelmében a 39. g) pontja esetében a hirdetményileg idézett, de meg nem jelent fél, az Ítélet jogerőre emelkedése után 10 éven belül az eljárás megsemmisítését semmiségi per utján követelheti. Ezek a törvényes rendelkezések tehát lényegileg az idézést kieszközlő fél roszhiszeműségét tartják szem előtt, visszaélések ellen irányulnak, s így nyilvánvalólag a törvény értelmében nemcsak az esetben van eljárás megsemmisítésének helye, ha felperes a hirdetmény útján idézendő személy lakhelyét tudta s azt elhallgatta, hanem akkor is, ha annak daczára, hogy az idézendő lakhelyét nehézség nélkül megtudhatta, a kínálkozó alkalommal nem él. Ebből indulva ki pedig a felperes panasza alapos, mert a felebbezési bíróság a per eldöntésénél a törvény helyes értelmét figyelmen kívül hagyva, a tényállást a megjelölt irányban ki nem derítette, illetve a tényállás megállapításánál a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmát mérlegelés tárgyává nem tette, holott a bizonyítási eljárásban nemcsak arra van adat, hogy az alperesek abban az időpontban, mikor ők Amerikából visszatértek (a mi a felperes elleni kereset megindítását megelőző néhány hónappal történt), tudták, hogy a felperes Amerikában hol lakik, hanem van adat arra is, hogy a felperes neje, a ki az alperesekkel egy községben lakott, férje tartózkodási helyét ismerte es az alperesekkel a megsemmisíteni kért eljárás megindítása idejében is érintkezett. A községi bizonyítvány kiállítása körüli eljárás netáni hiányossága magában véve ugyan nem ügydöntő, de súlylyal bírhat a fennforgó esetben az az adat, hogy a bizonyítványt kiállító körjegyző is azt vallja, hogy a felperes lakhelyét annak feleségénél nem tudakolta. Mindezek folytán az ügy a megsemmisítési kérelmei illetőleg eldönthető nem lévén, a S. E. 204. §-a értelmében ide vonatkozólag a rendelkező rész szerint kellett határozni. Helyt kellett adni az alperesek csatlakozási kérelmének, a mennyiben a felebbezési bíróság a felperes visszatérítési igénye felett is ítélkezett s e részben az ítélet feloldása mellett az eljárást meg kellett szüntetni, mert a törvény helyes értelme szerint a semmiségi kereset, marasztalási kérelemmel össze nem kapcsolható s netáni visszatérítési igényét a felperes az előző 4*