Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)
LXXII Rendszeres tárgymutató. ződéshez kapcsolódó érdeke a másik félnek vétkességéből veszendőbe ment. P. 793. 682. Szerződéstől egyoldalú elállás jogossága. P. 793. 680. Ha az egyik szerződő fél a szerződés teljesítését a maga részéről elmulasztja, ez által okot szolgállat arra, hogy ellenfele a szerződéstől elálljon. I). 371. 298. Szerződéstől egyoldalúan elállani csak akkor lehet, ha az ahhoz való jogosultság szerződésileg kiköttetelt, vagy ha a szerződés teljesülése a másik szerződő fél jogellenes ténykedése következtében hiúsult meg vagy a teljesítés lehetetlenné vált. K. 49í. 397. Felebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított elsőbirósági Ítélet alapján jogfenntartás nélkül történt fizetésből a követelés elismerése nem következik. B. 100. 124. Halasztás adásával újítás sem jön létre. K. 496. 401. Fizetés az adósok váltóelfogadmányával. M. 651. 560. A feleknek kifejezett újítási szándeka nélkül a váltói igéret nem szünteti meg a régi tartozást. Mo. 651. 561. Egyezség és váltóadás mint újítás. B. 17. 25. Váltó fizetésül adása. P. 787. 671. A váltó nem fizetési eszköz, hanem csak fizetési igéret, a melynek átadásával a régi tartozás csak az esetre szűnik meg, ha a hitelező a váltót kifejezetten készpénzül ama határozott kijelentéssel fog;idla el, hogy a követelés eredeti jogalapjáról lemond. N. 787. 671. A szerződő fél szabadul kötelezettsége alól, ha a szerződés teljesítése természeti esemény miatt lehetetlenné vált. Gy. 427. 345. Kedvezőtlen időjárás, mint szerződésbontó vagy határidőt halasztó körülmény. D. 418. 331. Tárgyi lehetetlenség, valamely meghatározott dolog kiadása tekintetében csak akkor forog fenn, a midőn az illető dolog egyáltalában nem létezett vagy létezni megszűnt, állítólag elveszett váltóra nézve nincs kizárva a lehetősége annak, hogy azt vissza lehet szerezni. D 362. 293. Az adós halálának befolyása a kötelemre. P. 812. 695. b) Az adásveués. a) Ingatlan dolog adásvétele. A szerződés után járó költségek alatt nyilván csak azok a költségek érthetők, a melyek éppen a szerződés megkötésének lényéből, vagyis annak folytán keletkeztek, hoey a szerződés meeköttetett. Sz. 968. 796. Bár a vétel ellenkező kikötés híján általában tehermentesnek vélelmezendő, ez a jogszabály oly esetben, a midőn a megszüntetni czélzott nyilvánkönyvi bejegyzés a szerződő felek közös kötelezettségének biztosítékául szolgál, okszerűen nem alkalmazható, K. 537. 440.