Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

LXVIU Rendszeres tárgymutató. Kötbér után kamat nem kövelelhető. B. 136. 142. A hitelező abban az esetben, ha tőkekövetelését adósától fel­veszi, vagy a tőkekövetelés s annak bizonyos időtől járó kamatai iránt pert indít, a megelőző időre járó kamatok iránt utóbb csak akkor támaszthat igényt, ha ez iránt való követelését a tőke felvételekor, illetve a megindított perben kifejezetten fenntartotta. Po. 896. 752. 7)) Az egyetemleges kötelem. L. a Kezesség, az Örökjog és a Váltójog a. is. Egyetemleges kötelem csupán a szerződő felek erre irányuló világos ügyleti akaratából vagy a törvény rendelkezése folytán létesül. Ko. 597. 505. Az, hogy az alperesek a többi pertársaikkal közös jog érvénye­sítése czéljából adtak felperesnek meghatalmazást, egyetemleges köte­lezel tségüket sem egymás, sem a többi pertársaik között felperes javára egymagában meg nem állapítja. Ko. 597. 505. A hitelező az egyetemleges adóstársak közül tetszése szerint bármelyik ellen fordulhat. B. 242. 109. K. 541. 443. A hitelező által perelt eg)ik egyetemleges adós a per- és végre­hajtás-költséget azon az alapon, mert ő a maga részéről a hitelező­nek nem fizetett, a perbe nem vont adóstársára át nem háríthatja. B. 242. 200. Az egyik egyetemleges adóstárs fizetése a hitelező követelését valamennyi adóssal szemben megszünteti. B. 242. 199. A hitelező a követelési nem ruházhatja át a fizetést teljesítő egyetemleges kötelezettre oly joghatálylyal, hogy az a többi egye­temleges kötelezett ellenében ezeknek a hitelezővel szemben fenn­állott eredeti kötelmi viszonya alapján tekintessék fennállónak. B. 235. 195. •9-) A szerződések általában. L. a Kereskedelmi jog a. is. A szerződés értelmezésére nézve nem a használt kifejezések betűszerinti értelme, hanem a szerződő felek akarata irányadó. T. 1019. 835. Kétség esetében a szerződésnek az az értelem tulajdonítandó, a mely inkább megfelel a jogviszony természetének és az élet fel­fogásának. T. 1019. 835. Szerződéses viszonyokban a felek kölcsönös jogainak a szerző­dés a forrása. P. 808. 692. Szerződés a szerződő felek között csak akkor jön létre, ha a szerződő felek az ügylet minden lényeges feltélelére nézve megegyez­nek. N. 749. 643. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom