Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

XLVI Rendszeres tárgymutató. 7) Az akarat szabad nyilvánulása. Kényszer. Félelem. Tévedés. Kényszer, félelem. Ko. 583. 485. Jogellenes fenyegetés esete nem forog fenn, a mikor a hitelező adósát, vagy azért helytálló harmadik személyt a tettes ellen irá­nyuló bűnvádi feljelentéssel fenyegeti, vagy a mikor a már megtett bűnvádi panasz visszavonását helyezi kilátásba az igért szolgáltatás ellenében. No. 583. 486. Lényeges tévedés miatt megtámadható a szerződési nyilatkozat, ha a másik fél az ügylet megkötésekor a tévedést leiismerhette. B. 33. 52. Okirat olvasatlanul aláírása mint tévedés. B. 207. 181. Házközösségi osztály megtámadása tévedés alapján. T. 1015. 829. Jogügylet megtámadása tévedés alapján a jogügylet teljesítése után. H. 29. 45. S) Az akaratnyilvánítás komolysága és alakja. Szerződési nyilatkozat komolyságának kérdése. Gy. 461. 373. Vételi szándék komolyságának megállapítása. B. 90. 118. Szóbeszéd közben, felhevült állapotban tett kijelentés kötelmei nem szül. Gy. 435. 352. Okirat mellett azt kiegészítő szóbeli megállapodás hatályos. B. 201. 176. Szerződés nemcsak élőszóval, hanem oly tények által is jöhet létre, a mely tények alkalmasak arra, hogy az egyik félnek a szerző­dés kötésére irányuló szándékát a másik téllel közölje. D. 410. 326. Mikor tekinthető a hallgatás beleegyezésnek. B. 65. 103. Szóló (concludens) tények. M. 627. 531. Követelésről lemondás csak erre vonatkozó akaratkijelentés, tehát nyilatkozat alapján, vagy olyan tények alapján állapítható meg, a mely tények a lemondást kétségtelenné teszik. D. 356. 289. Az, hogy a fél a perben követelését nem érvényesítette, a köve­telésről való lemondást nem foglalja magában. D. 356. 289. Hogy az ingatlanokat két évenként ugarnak hagyják, a birtoklás­sal való felhagyást nem jelenti. B. 53. 86. A visszavásárlás jogának kikötése önmagában véve, az adás­vételről kiállított okirattal különös megállapítások hiányában ellentétben állónak nem minősül. B. 187. 169.

Next

/
Oldalképek
Tartalom