Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Rendszeres tárgymutató. XXXVII jogszerűen az, hogy a lefoglalt ingók az igénylő tulajdonai és hogy az igényelt tárgyakkal ugyanazonosak. N. 732. 633. Az a hitelező, a ki a foglalást mege'őző jogügylet alapján nyert zálogjogot, nincs feljogosítva arra, hogy a lefoglalt és az ő zálogjogával terhelt ingónak a birói zár alól való feloldását követelhesse. B>159. 155. Igényper során nem vitatható, hogy helyesen foganatosíttatott-e a végrehajtás. B. 226. 190. A nő a férje ellen vezetett végrehajtás rendén lefoglalt azokat a tárgyakat igényelheti, a melyek már a házasság megkötésekor tulajdonát képezték, illetve a melyek a női külön vagyon megállapításához megkívánt czímen és módon háramlottak reá a házasság tartama alatt, vagy a melyeket saját külön vagyonából szerzett. Sz. 984. 806. Igénykereset előbbi árverésen megvett és a végrehajtást szenvedett lakásán hagyott ingókra. D. 404. 301. L. az 1868 : L1V. t.-cz. 152. és 153. §-a, továbbá alább a magánjogban Vagyonátruházás megtámadása a. is. 102—119. §§. Az árverés. 135—207. §§. Végrehajtás ingatlanokra. Az ingatlannal oly tartozék is eladottnak tekintendő, a mely az árverési jegyzőkönyvben külön felemlítve nincs. B. 8. 11. Birói árverés alá az az ingatlan kerül s az árverés és vétel tárgya az, a melyre a telekkönyvi megjelölés szerint az áreerési eljárás s a foganatosított árverés vonatkozott. Mo. 689. 587. A birói árverés tárgya az az ingatlan, a mely az árverési hirdetményben telekjkönyvi és helyrajzi szám szerint megjelöltetett, közömbös tehát, hogy az árverési vevő az árverés előtt az ingatlan ugyanazonosságáról meggyőződölt-e vagy nem? D. 365. 295. Abban a kérdésben, hogy birói árverésen mit adtak el, nem a kiküldött szóbeli kijelentése, hanem az árverési jegyzőköny v tartalma irányadó. B. 8. 11. Végrehajtási árverés esetében az árverési vevő rosszhiszeműnek nem minősül az által, ha az árveréskor tudta, hogy az árverésnek kitett dolog nem a végrehajtást szenvedett tulajdona és azt sajátjaként harmadik személy tartja birtokában. B. 96. 122. Ko. 572. 465. T. 1018. 833. Az árverési vevő rosszhiszemű eljárása csak abban az esetben vitatható eredménynyel, ha az árverés keresztülvitelében működött közre rosszhiszeműleg. B. 96. 122. Ingatlan árverési vétel rosszhiszeműsége. Ko. 752. 464. M. 689. 587. Po. 903. 756. A rosszhiszeműség kifogása az árverési vevővel szemben is érvényesíthető, de csak akkor, ha az árverés keresztülvitelében rosszhiszeműleg közreműködött. Ko. 572. 465,