Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

60 Budapesti kir. ítélőtábla. nem soroztatta. az általa teljesített fizetés részbeni visszatérítését sem követelheti jogosan. 37. Bizonyítási szabályok csődmegtámadási perben. A hitelező tudomásának mire kell vonatkoznia? A közadós fizetőképességének visszanyerése. (1912 máicz. 14. 1911. G. 607. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Azzal a ténymegállapítással szemben, hogy a megtámadott fizetés a közadós vagyonából teljesíttetett, alperes felbozza, hogy K. E. tanú vallomása, melyet a felebbezési biróság valónak elfogadott, nem bizonyítja az említett tényt oly feltétlen biztossággal, mint a hogy azt a csődtörvény megkívánja. Azonban téved az alperes, midőn azt véli, hogy a csődtörvény a megtámadási perekre nézve valamely kötelező bizonyítási szabályt állit fel. Ily szabályt a csődtörvény nem alkalmaz, sőt a 37. §-ban valamely tény tudása vagy nem tudása kérdésében már a csődtörvény felállítja azt a szabályt, hogy a biróság a bizonyítékok mérlegelésénél a törvénynek a bizonyítékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincs. A S. E. T. életbeléptetése óta pedig annak intézkedései irányadók a sommás ügyekben s e törvény értelmében a biróság a tanúvallomás bizonyító erejét szabadon mérlegelheti, a mérlegelés eredménye pedig csak jogszabálysértés alapján támadbató meg sikerrel. A felebbezési biróság azonban a mérlegelésnél nem követett el jogszabálysértést, mert meggyőződését a per adatainak kimerítő méltatásával tüzetesen indokolta s a mérlegelés indokai az iratokkal nem ellenkeznek. Az a kérdés pedig, hogy az alperesnek a K. E. által fizetett összeg elfogadásakor volt-e arról tudomása, hogy a teljesítés a közadós vagyonából történik? nem bir döntő jelentőséggel, mert a csődtörvény 27. §-a a megtámadés feltételéül a hitelező tudomását csak a fizetések megszüntetését illetőleg kívánja meg, ellenben attól nem teszi a jogcselekmény megtámadhatóságát függővé, hogy a hitelező tudott-e arról, hogy a közadós helyett harmadik személy által végzett jogcselekmény magának a közadósnak jogcselekménye. Az a döntés nincs megtámadva, hogy a közadós az 1909.