Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)
Budapesti kir. Ítélőtábla. 45 29. Jogügylet megtámadása tévedés alapján a jogügylet teljesítése után. (1912 febr. 8. 1911. G. 430. sz. a.) A kir. Ítélőtábla : Alperes a H) alatt csatolt levél szerint ugyanolyan terjedelmű árjegyzékeket kívánt a felperesnél nyomatni, minőket felperes már korábban szállított, a B) és D) alatt csatolt levelekből pedig kitűnik, hogy a korábbi árjegyzékek nyolczoldalas ívekből állottak. Az l) alatti ajánlatban felperes nyolczoldalas ívekre nyomott 3000 drb árjegyzékért ívenként 172 K 50 f-t kívánt, a 2 7. alatt mellékelt ajánlatban pedig ebből az ívből még engedett 28 f-t, jóllehet a 2"/. alatti ajánlatban már nem nyolcz, hanem 16 oldalból álló ivekről van szó. A felebbezési bíróság tehát a levelezés adataiból az okszerűség megsértése nélkül következtetett arra, hogy a 2 V. alatti ajánlatban csak íráshiba folytán — tévedésből — jeleztetett az egyes ivek oldalainak száma 16-nak nyolcz helyett s hogy a feltűnő tévedést alperes is felismerte. Az a körülmény, hogy a 2 •/• alatti ajánlat alapján a calculatiót nem maga az alperes, hanem könyvelője ejtette meg, nem bír jelentőséggel és az idevonatkozólag ajánlott bizonyítás mellőzése jogszabályba nem ütközik, mert a könyvelő — mint megbízott — eljárása ugyanoly tekintet alá esik, mintha a megbízó alperes személyesen intézkedett volna a 2 '/• alatti ajánlat elfogadása iránt és mert akár alperes, akár megbízottja ejtette meg a 2 V. alatti ajánlat alapján a calculatiót, nem hagyhatták figyelmen kívül azt, hogy alperes megrendelése, mely a 2 •/. alatti ajánlat alapjául szolgált, nem 16, hanem nyolczoldalas ívekre szólt és a felperes is ilyen értelemben tette a megrendelést követő első ajánlatát. Lényeges tévedés alapján — ha azt a másik szerződő fél felismerhette •— az ügylet érvényessége megtámadható. Azonban minthogy a felperes a 2 •/, alatti ajánlatba becsúszott íráshibát csak az ügylet teljesítése után vette észre s az ügylet érvénytelenítése, illetőleg az előbbi állapot helyreállítása a felperes jogos érdekeivel ellenkeznék, mert a szerződés tárgya oly árú, mely csak a megrendelő alperesre nézve bír ér-