Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

42 Budapesti kir. ítélőtábla. hatott, hogy férje arról az alperes érdekében lemondott. Abból a tényállásból pedig, hogy az alperes ugyanazon helyiségben ugyanoly üzletet folytat, mint férje, az előbbi üzlettulajdonos folytatott, hogy alperes férje — üzletvezetőként — tovább is bennmaradt az üzletben és ott a vevőközönséggel érintkezik, az okszerűség megsértése nélkül következtette a felebbezési bíróság, hogy a vevőközönség is ugyanaz maradt s így alperes az üzlet átvétele által az előbbi czég vevőkörét is megszerezte. A felebbezési bíróság azt is megállapította, hogy az alperes a férjével és anyjával, valamint az árverési vevővel már az árverés előtt megegyezett az árúkészlet és berendezés megszerzése iránt E tényállás ellen felhozott panaszok sikerre nem vezethetnek. Ugyanis a feleknek a felebbezési tárgyaláson tett az a nyilatkozata, hogy az árverés komoly volt, csak azt jelenti, hogy az ingók nem színleges, hanem valósággal fennálló követelések behajtása végett a végrehajtató hitelezők érdekében árvereztettek el, de ez a körülmény nem zárja ki, hogy az árverési vevő az ingókat előzetes megegyezés alapján az alperes részére szerezte meg. Az az ellenvetés pedig, hogy F. B. — ki ingóknak árverésen való megvételével üzletszerűleg foglalkozik — szívességből nem vállalkozhatott az árúk megvételére, már azért sem jöhet figyelembe, mert az nincs tényül megállapítva, hogy az árverési vevő szívességből működött közre az ingók megszerzésében, sőt a felebbezési bíróság azt fejtette ki, hogy a vevő az ingók átengedéseért bizonyos nyereséget vagy jutalmat is köthetett ki magának. Továbbá az a támadás is tárgytalan, hogy az árverésen eladott ingók valóságos átadás és birtokbavétel nélkül is a vevő tulajdonaivá válnak. A felebbezési bíróság ugyanis nem helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy F. B. azért, mert az ingókat át nem vette, azokhoz tulajdonjogot nem szerzett, hanem abból a tényből, hogy az ingók az árverés után is az üzlethelyiségben érintetlenül hagyattak, mindaddig, míg azokat az alperes az üzlet, folytatása végett birtokba nem vette, csak arra következtetett a felebbezési bíróság, hogy az árverési vételár az alperes érdekében, az üzlet továbbfolytatása végett történt. Tekintettel erre a czélzatra, az üzlettulajdonossal történt előzetes megegyezésre s utóbbinak az alperessel való házastársi viszonyára, kapcsolatban azzal a ténynyel, hogy alperes a férje hozzájárulásával az üzlet-