Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

28 Budapesti kir. ítélőtábla. detési vállalkozót a hibára nem figyelmeztette s a miatt a hibás hirdetés a vállalkozó költségén tovább is megjelent. (1912 febr. 4. 1911. G. 258. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A í'elebbezési bíróság tényálláskép megállapította, hogy az alperes által felperesnél 1907. évi október hó 19-ik napján megrendelt, s szivógáz motorra vonatkozó hirdetések a «Budapesti Hirlap», «Pester Lloyd» és «Neues Pester Journal» czímű napilapokban nem az alperes által árusított gépeknek, hanem a D. B. gépkereskedő gépeinek rajzával ellátva jelentek meg. E tényállás alapján — mely megtámadva nincs — elsősorban az a döntő kérdés, hogy melyik peres fél rovására eső mulasztás okozta azt, hogy a hirdetések közzétételénél idegen czég árújára vonatkozó elichée használtatott? Ha ugyanis az alperes adott tévedésből helytelen clichée-ket a felperesnek közzététel végett, felperes nem tartozott kutatni, hogy az átadott clichée-k az alperes árújának megfelelnek-e? hanem eleget tett a megrendelésnek az által, hogy az átadott clichéek alapján tétette közzé a hirdetéseket; ellenben ha felperes helyes chicheéket kapott, akkor akár a felperes kezelése alatt, akár az illető lapok nyomdájában cseréltettek el a clichéek, ezért a felperes felelős, minthogy a hirdetések helyes közzétételére kötelezettséget vállalt. A felebbezési bíróság helyes jogi alapon tekintette a felperest bizonyításra kötelezettnek abban a kérdésben, hogy felperes minő clichéeket kapott alperestől közzététel végett? mert az a kikötés, hogy a hirdetések az átadott clichéeknek megfelelő rajzzal tétessenek közzé, a szerződés egyik lényeges feltétele, a szerződés feltételeit, valamint a szerződésszerű teljesítést pedig az a fél tartozik bizonyítani, a ki a szerződés alapján jogot kíván érvényesíteni. Panaszolja még a felperes, hogy szakkérdés az, váljon a helytelen ábrázolattal közzétett hirdetések a megrendelőre nézve birnak-e s minő értékkel? tehát a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn ebben a kérdésben szakértő meghallgatása nélkül döntött. Azonban ez a panasz sem alapos azért; mert az élei közönséges tapasztalatai alapján is megítélhető, az, hogy oly hirdetés, mely nem a megrendelőnek, hanem egy konkurrens czégnek árúját tünteti fel s így arra is alapul szolgálhat, hogy a