Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapisti Mr. ítélőtábla. 25 állapíttatott, hogy a kérdéses kölcsönök a fizetési előlegek szo kásos mérvét meg nem haladták. A munkaadó részéről adott és az alkalmazott fizetéséből törlesztendő ily kölcsönök pedig a fizetési előleg jellegével birnak s azok adása a kölcsönvevőre nézve a szolgálati viszonynyal kapcsolatos kedvezménynek tekintendő, tehát az ily kölcsönügylet nem minősíthető viszterhes ügyletnek, s így a kölcsönösszeg annak rendeltetésére tekintet nélkül, a kiskorú alkalmazottól is visszakövetelhető. 17. Egyesséy és váltóadás mint újítás. (1911 nov. 3. G. 186. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az irányadó tényállás szerint a felek a kereseti követelés 50%-ában kiegyeztek, s alperes az egyességi összegről váltót adott. A felebbezési bíróság a kereset egyéb részének elutasítása mellett csak az egyességi összeg megfizetésére kötelezte az alperest. Az Ítélet marasztaló részét alperes azon az alapon támadja meg, hogy a kiegyezés és a váltó adása folytán újítás jött létre, s a régi kötelem megszűnt, tehát felperes csak a váltó alapján érvényesíthetne követelést alperes ellen, de a váltóügylet alapján is csak a nyugtázott váltó ellenében tartoznék az alperes fizetni, s ha a váltó átadása nélkül fizetne, kitenné magát annak a veszélynek, hogy a váltó értékét harmadik váltóbirtokosnak újból meg kellene fizetnie, a váltó pedig fizetés végett be sem mutattatott s ez okból arra alperes nem tartozott fizetést teljesíteni. Ezek a panaszok minden irányban alaptalanok, mert a kiegyezés által az eredeti kötelem nem szűnt meg, csak módosult annyiban, hogy felperes követeléséből 50%-ot elengedett s a fizetésre haladékot adott, a váltó fedezet pedig a követelés biztosítására szolgálván, nemhogy megszüntetné, de megerősíti a kötelmet. Állítja ugyan felülvizsgálati kérelmében az alperes, hogy a váltót fizetésül adta. Azonban ez a kifogás sem jöhet figyelembe, mert azt alperes az iratok szerint az alsóbiróságok előtt nem hozta fel, s felülvizsgálati kérelmében sem állítja, mintha a felek megállapodtak volna abban, hogy a felperes követelését többé nem érvényesítheti az eredeti ügylet alapján, hanem csak