Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

12 Budapesti kir. ítélőtábla. bekövetkezése előtt megszerezték, akkor a tulajdonváltozás folytán alperes a kötvény feltételei 7. §-a értelmében minden koczkázat alól mentesülvén, sem a felperesnek, sem az új tulajdonosoknak nem tartozik kártalanítással, tehát az árverési vevők a biztosítási szerződés alapján igényt semmi esetre nem támaszthatnának. A felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy a biztosított csűr nem az árverés alá bocsátott (8797—8801) hrszám, hanem ettől különálló 8797/a. hrszámú birtokrészleten volt, jogszabályellenes. A 8797/a. hrszám megjelölése különben is nyilvánvaló tollhiba, mert a felebbezési bíróság említett kijelentését a BF. alatt csatolt vázrajzra alapítja, ezen a rajzon pedig a kérdéses csűr a 8799/a. hrszámú területen állónak van feltüntetve s 8797/a. hrszám elő sem fordul. Az pedig a csatolt 1906. Sp. I. 562. sz. iratok szerint a felperes és az árverési vevők közt folyt perben jogerős ítélettel kimondatott, hogy a 8799. hrszámmal jelölt egész terület az árverés alá bocsátott (8797—8801.) hrszámú ingatlan alkatrésze s nem ettől különálló birtokrészlet s az árverés folytán a 8799. hrszámú terület is a vevők tulajdonává vált; továbbá az árverési vevők birtokba vezetése tárgyában felvett 4818/1906. sz. jegyzőkönyvből is kitűnik, hogy a leégett pajta az elárverezett (8797—8801.) hrszámú ingatlanon állott. De a felebbezési bíróság említett kijelentése magának a megtámadott Ítéletnek egyéb indokaival is ellenkezik, mivel az ítéletben az a ténymegállapítás is foglaltatik, hogy a biztosított csűr az árverés alá bocsátott ingatlanba volt beépítve. A felebbezési bíróság abból az okból sem tekintette B kérdéses felépítményt az ingatlannal elárverezettnek, mert a birói kiküldött az eljárás alkalmával a felperes előtt azt a szóbeli nyilatkozatot tette, hogy a felperes pajtája (csűrje) nem jön árverés alá és azt a kijelentést a jelenlevők, köztük az árverési vevők is tudomásul vették. Ennek a ténymegállapításnak szabályszerűsége ellen felhozott panaszokkal nem kellett foglalkozni, mert a tényállás amúgy sem vezethet a kereseti követelés megítélésére. Ugyanis abban a kérdésben, hogy a birói árverésen mi adatott el? nem a kiküldött szóbeli kijelentése, hanem az árverési jegyzőkönyv tartalma az irányadó s ha a kiküldött a jegyzőkönyvben az eljárás menetét és eredményét nem híven tünteti fel, ez alapul szolgálhat ugyan arra, hogy az érdekeiben sértett