Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)
6 Budapesti kir. ítélőtábla. stb. munkakör megóvása czéljából részletesen megállapítják, de az előbb idézett tilalom nem zárja el a jegyzőt attól, hogy a jegyzői magánmunkálatok természetétől teljesen különböző és a jegyzői minőséggel összefüggésben sem álló teljesítésre megbízást vállalhasson és ezért magának díjazást kiköthessen. A 126,000/1902. B. M. számú rendelet 95. §-ában foglalt, tilalom tehát nem terjed ki arra, hogy a jegyző valamely ügylet közvetítésére ne vállalkozzék, feltéve természetesen, hogy annak hatósági eldöntésében hivatali állásánál fogva részt nem kell venni (93. Sp. A felperes is vállalkozhatott tehát a S.-féle és a jásdi közbirtokossági ügyben a közvetítésre és ezért magának jogosan díjat is köthetett ki. Az azzal kapcsolatban felmerülő jegyzői magánmunkálatok szabályszerű díjait meghaladó összeg ilykép a közbenjárás díjazására szolgál. 4. Ideiglenes nőtartás jár-e akkor is, ha a nő bontó keresete sikerre nem vezetett? A nőtartásra kötelezett fél a tartási jogosultság megszűnésének kimondása iránt önálló keresettel is felléphet. Az ügynek az elsőbirósághoz visszautasítása (1893. évi XVIII. t.-cz. 164., 167. §§.). (1911 aug. 30. G. 21. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság az ügy elbírálásánál helyesen abból indult ki, hogy az ideiglenes nőtartási díj fizetésére kötelezett fél a tartásra való jogosultság megszűnésének kimondása iránt önálló keresettel is felléphet. És bár az elsőbiróság a felperest keresetével azért utasította el, mert ellentétes álláspontja szerint a felperesnek nem ily önálló keresettel, hanem esetről-esetre végrehajtás megszüntetése iránti keresettet kellett volna fellépnie, a felebbezési b'róság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az ügyet nem utasította vissza újabb döntés végett az elsőbirósághoz. A S. E. T. 164. §-a értelmében ugyanis a felebbezési bíróság a felebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül azon kérdések felett is határoz, a melyek az elsőbiróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak. Erre még a
