Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)
LXII Rendszeres tárgymutató. A lakásjog, mint személyes szolgalom törvény szerint is csak azt illeti, a kinek javára az kiköttetett és más személyekre ki nem terjed; s nem változtat ezen az a körülmény, hogy az alperes személyes viszonyai később változtak, a mennyiben ő öt gyermekes özvegy emberrel házasságot kötött. Gy. 439. 385. Sem a lakásszolgalmi joe, sem gyakorlása másra át nem ruházható. B. 198. 198. Midőn a követelésért a hitelezőnek nemcsak a lakásszolgalmi joggal bíró egyén, hanem a szolgalmi joggal terheit ingatlannak a tulajdonosa is felelős, a hitelező az ingatlanból a szolgalmi jogra való tekintet nélkül szerezzen magának kielégítést. B. 198. 198. Ha a szerződésben fizetni kötelezett véfelárkövetelésnek, valamint a kikötött lakásjognak veszélyeztetett volta ki van mutatva s e jogok biztosításáról a szerződés nem intézkedik, a jogosított fél birói segélyt vehet igénybe, hogy jogainak biztosítását Ítélet alapján kieszközölhesse. Gy. 441. 386. Gazdasági művelést igénylő kerten lakhatási jog nem gyakorolható. Sz. 10Ó8. 961. Lakásnak egyoldalú visszavonása. P. 841. 828. Kúthasználat és e czélra szolgáló átjárás a lakás használatának természetszerű folyománya, s ezért a vízmerítés és átjárás, mint a lakás használatával szorosan összefüggő jog, a lakás használata nélkül önállóan nem gyakorolhatók. Gy. 484. 417. Telki szolgalom gyakorlásáról és érvényesíthetéséről csakis két idegen telek között lehet szó. K. 534. 472. Telki szolgalom és az oly személyi szolgalom is, a mely tartalmára nézve egyébként telki szolgalomnak felel meg, a telek hányadrészét nem terhelheti. B. 267, 237. Szükségbeli szolgalom. P. 795. 788. Útszolgalom megszerzésének kellékei. Átjárási szolgalom. M. 679. 655. P. 795. 788. Szolgalomszerűség tekintetéből megkívántató az az anyagi alkotó elem, hogy a behatás a tulajdon teljességének a lekorlátozására ható értelemben történjék. P. 826. 820. A lakosok összege által gyakorolt szolgalomszerű átjárással, míg egyrészről maga a község, mint jogi személy szerzett jogokat, másrészről pedig lakosai összessége által szolgalomszerűen gyakorolt átjárással maga a politikai község mint jogi személy volt a jog gyakorlatában és birtokában. K. 555. 487. c) A zálog. a) Kézizálog. A tulajdonosnak oly akaratnyilvánítása, hogy a tulajdonát képező s a hitelező birtokában levő vagyontárgy szolgáljon kielégítési alapul, a hitelezőnek az illető vagyontárgy tulajdonosa érdekében tett kiadásai