Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

Hendszeres tárgymutató. LIII Elévülése eredeti érvénytelenségre alapított kitörlési keresetnek. Gy. 416. 367. A záros határidőket az anyagi jog területén is, a bíróságnak hivatalból is figyelembe kell vennie. (1893 : XVIII. t.-cz. 203. §.) M. 704. 697. A köteles résznek megrövidítésével megajándékozott ellen támasztható igény elévülése tekintetében három évi elévülési idő nyer alkalmazást. M. 707. 699. Az elévülés kezdőpontjára az ellenfél rosszhiszeműsége nincs befolyással. M. 718. 709. Még meg sem nyilt jogra nézve az elenyésztem" határidő, ha csak törvény vagy a szerződés mást nem állapít meg, kezdetét csak a jog gyakorlásának lehelőségével veheti. M. 693. 685. Az elismerés az elévülés alkalmazását csak akkor zárja ki, ha a követelésnek ügy jogalapja, mint mennyisége a kötelezett fél részéről világosan és határozottan elismertetett, B. 63. 15. Az, hogy az 1881: XXXIII. t.-cz. 42. §-a az elévülés félbeszakításának bizonyos eseteit felsorolja, nem rontja le azt az általános jogszabályt, hogy birói foglalás a követelés elévülését félbeszakítja. Po. 906. 884. Elévülés a kereskedelmi jogban 1. Kereskedelmi jog a. g) Az ítélet jogereje és hatálya (res iudicata). ítélt dolog kifogásának mely esetekben van helye? M. 690. 678. Peres jogviszonyokra nézve a jogerős birói Ítéletnek tartalma mindaddig, a meddig az ítélet perrendszerű úton megdöntve nincs, tehát hatályában fennálltáig kétségbevonhatalan valóságnak tekintendő. M. 681. 660. A hol ugyanazon felek között ugyanaz a jog tétetik a per tárgyává, mely egy közlük lefolyt előző perben érdemleges eldöntés tárgya volt, itélt dolog forog fenn. B. 811. 811. Az itélet csak a mindenkori peresfelek közt fennforgó jogviszonyokat szabályozhatván, a perben nem álló egvének jogát nem érintheti. M. 685. 669. ítélt dolog csak birói határozat vagy egyezség útján keletkezhetik, itélt dolgot tehát kifogás létre nem hozhat. M. 719. 708. Felperes keresetét mindkét perben azonos jogalapon s ugyanazon alperesek ellen indítván, csupán az érvényesített követelés lejárta tekintetében van a két kereset között különbség. Ko. 613. 524. A korábban folyamaiba tett perben hozott birói Ítélettel a követelés jogalapja már elbírálás tárgyát képezte s az elbírálás eredménye a jogalap s a peres felek azonosságánál fogva az utóbbi perre is kihat, tehát itélt dolgot képez. Ko. 613. 542. Előbbi pert befejező ítéletben nyilvánult jogi állásponttól a gyermektartás tartamának kiterjesztése iránt indított újabbi perben nem lehet eltérni. B. 130. 156.