Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

XXIV Rendszeres tárgymutató. elsőbiróság előtt történt volna s így a pertárgy értékének a meghatározásánál az az összeg irányadó, a melynek erejéig a felperes a felebbezési bíróság előtt követélést érvényesített. B. 278. 243. Sz. 1033. 970. Ha az elsőbiróság Ítélete ellen csupán alperes él felebbezéssel, míg felperes abban megnyugszik s a felebbezési bíróság előtt kifejezetten az elsőbiróság Ítéletének helybenhagyását kéri, a felperesnek ez a kérelme egyjelentőségű azzal, mintha keresetét a felebbezési tárgyaláson a megítélt tőkére és járulékaira leszállította volna. B. 278. 242. Gy. 468. 404. Sz. 1033. 977. Annak a dolognak vagy jognak az egyenértéke tartandó szem előtt, a mely felett a felebbezési bíróság az előtte előterjesztett kereseti, esetleg a keresetinél nagyobb viszonkereseti kérelem folytán határozott. Sz. 1033. 977. A felülvizsgálati bíróság feloldó végzése folytán megtartott újabb felebbezési tárgyaláson történt keresetleszállítás a felülvizsgálati értékhatár szempontjából figyelembe nem jöhet. B. 102. 139. Egyesített perekben a pertárgy értékének meghatározásánál nem az egyesített perek együttes értéke, hanem a külön indított keresetek értéke és pedig ez utóbbiak közül a legnagyobb az iránvadó. K. 574. 499. Egyesített perek esetében a legmagasabb érték irányadó. B. 211. 205. 281. 244. Felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából mindenik felperes által érvényesített kereseti igény külön veendő figyelembe. Sz. 1013. 964. A perbeli meghatalmazott által eszközölt egyesítésnek sem lehet nagyobb hatályt tulajdonítani, mint annak az egyesítésnek, a melyet a bíróság rendel el. Sz. 1016. 966. A midőn a közös perbeli meghatalmazott több leiperesnek egymástól független több követelését egy keresetben egyesítve érvényesíti; abból a szempontból, hogy a közös Ítélet ellen van-e felülvizsgálatnak helye, nem az egy keresetben érvényesített több követelés összege, hanem az a lelperesi követelés összege az iránvadó, a melyik a legnagyobb. Sz. 1016. 966. A vagyoni érdek a végrehajtató követelése összegének, hozzászámítva a foglalásig lejárt kamatot, a per- és végrehajtási költséget is, vagy amennyiben az igényelt vagyon becsértéke kisebb, ennek a kisebb értéknek íelel meg. Sz. 1013. 964. Elvont haszonra indított és utóbb ingatlan birtoka iránti követeléssel teleméit per tárgyának értéke a haszon és az ingatlanérték együttes összege. B. 1. 1. A felülvizsgálat megengedbetősége szempontjából a perújítási kereset is új és önálló keresetnek tekintendő. Gy. 431. 379. Hogy a perújítás a jogorvoslatnak egyik neme, nem vonja maga után szükségszerűleg azt, hogy a perújítási keresetnél az általános szabálytól eltérően nem ennek, hanem az alapperbeli kereset tárgyának egész értéke vétessék a felülvizsgálat megengedhetősége tekintetében szabályzónak. Gy. 431. 379.