Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

402 Kassai kir. ítélőtábla. azért, mert a felperest a baleset nem a villamos üzemből fo­lyóan, hanem saját vigyázatlansága miatt érte. Az alperesnek ez a panasza alapos. Mert a felebbezési bíróság által megállapított s a peres felek által meg nem támadott tényállás szerint az al­peres villamvilágítási üzemberendezése az 1884: XVII. t.-cz., illetve az 1888: XXXI. t.-cz.-ben körülírt eljárás szigorú betartása mellett létesült és az 1888: XXXI. t.-cz., valamint az 1893: XXVIII. t.-cz. értelmében foganatosított hatósági ellenőrzés alatt áll. Megállapította, hogy a szóban forgó oszlop, a mely a villa­mos huzal fenntartására szolgál, a közlekedésre szolgáló községi utczán áll és hogy ez az oszlop az utcza földjéhez azzal a drót­tal van erősítve, a melyben a felperes elbotolva, sérelmet szen­vedett. Megállapította azt is, hogy az oszlop és az annak meg­erősítésére szolgáló drót környéke éjjel a közelben levő vendéglő előtt alkalmazott villamos lámpa fényével meg van világítva. A felebbezési bíróság ebből a tényállásból a kártérítésre vonat­kozó anyagi jogszabály helytelen alkalmazásával állapította meg az alperes kártérítési kötelezettségét. Mert bár állandóan köve­tett jogszabály az, hogy az utczán járó-kelő közönség testi épsé­gére vagy vagyonára állandó veszélyt magában rejtő létesítmény által okozott kárért a létesítmény tulajdonosa felelős, abban az esetben is, ha a létesítmény az e részben fennálló törvényes szabályoknak megfelelően készült és ha valamely hatóság enge­délye alapján működik; ez a jogszabály azonban a peres felek között vitás kérdés eldöntésénél alkalmazást nem nyerhet. Nem pedig azért, mert a felebbezési bíróság által a S. Gy. és S. R. tanuk vallomása alapján megállapított tényállás szerint a felperest ért baleset abból származott, hogy a felperes a nevezett két tanúval a vendéglőből kijőve, vizelés végett félre ment. a mi köz­ben a villamos huzalt tartó oszlop megerősítésére szolgáló drót­ban megbotolva elesett és lábát megsértette. A felperest ért ez a baleset tehát az alperes által üzem­ben tartott s állandó veszélyt magában rejtő villamos üzemmel oki összefüggésbe nem hozható, nem pedig azért, mert az a drót, a mely a villamos huzalt tartó oszlop megerősítésére szol­gál s az oszlopot a földdel köti össze, a szorosan vett ahhoz a villamos üzemhez, a mely magában állandó veszélyt rejt. nem tartozik, mert maga ez a drót sem az emberi életre, sem a testi épségre nem veszélyes s az állandó veszélyt magában rejtő vil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom