Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. ítélőtábla. értelmű egyezséget (A) alatti) kötött, a mely szerint S. B. arra kötelezte magát, hogy a míg a felperes Abonyban könyvnyomdát tart, addig S. B. Abonyban könyvnyomdát nem állít, hírlapot nem indít, semmiféle olyan munkát nem vállal, a mely a könyvnyomdászat körébe vág, iskolaszerekre, tankönyvekre ajánlatot nem tesz, raktári nyomtatványokat nem szállít. Az egyezség II. pontja szerint bizonyos nyomdász munkákat S. B. Abonyból is elvállalhatott, erről azonban a felperest értesíteni s az elvállalt munka hasznát a felperessel megosztani tartozott. Hogy ez az egyezség az ipari szabad versenyt a közérdekbe ütközően, tehát oly módon korlátozza-e, hogy az ennek folytán esetleg bírói védelemben nem is volna részesíthető, csakis az egyezség kötése körülményeinek és a kérdésre befolyással bíró egyéb viszonyoknak megállapítása esetén lett volna elbírálható. A kir. ítélőtábla azonban ebben az irányban az eljárást mellőzte, mert a felperes kereseti kérelme egyéb alapon is elbírálható. Ugyanis, ha az A) alatti egyezség esetleg birói védelemben részesíthető is, az ipari szabad versenynek abban foglalt megszorítása sem időben korlátlan nem lehet, sem nem kötelezheti a szerződő fél örökösét, még ha ez a szerződő fél czégét tovább használja. Az ily korlátlan megszorítás már magában is a közérdekbe ütközik, tehát semmis volna; a korlátozás a feleknek személyesen teljesítendő kötelmén túl nem terjedhet. Minthogy pedig S. B. a tényállás szerint 1908 január hó 24. napján elhalt, ezzel az egyezségben foglalt korlátozás hatálya megszűnt és az az alperes czég jelenlegi tulajdonosát S. B. örökösét a saját személyében nem kötelezi. De helyesen határozott a felebbezési bíróság, a mikor özv. S. B.-nét az alperes czég tulajdonosát, a hagyaték erejéig még örökösi minőségében sem kötelezte. Felperes keresete ugyanis arra irányult, hogy az alperes az egyezség II. pontja szerint elvállalt munkákra vonatkozó számadásának előterjesztésére, ennek elmulasztása esetén pedig az egyezség VII. pontjában szerződésszegés esetében kikötött 1000 korona kötbér megfizetésére köteleztessék. A számadás előterjesztése iránt előterjesztett kereseti kérelem elutasítása helyes azért, mert a S. E. T. 16. §-ának második bekezdése megszabja, hogy a számadási kötelezettség megállapítása iránt indított keresetben a számadást követelő fél legjobb tudomása szerint számítsa fel azt a követelési összeget, a melyben alperest elmnrasz-