Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

LXX Rendszeres tárgymatató. Kártérítés az árvaszék ellen elsikkasztott árvapénzért. D. 463. 413. A község felelős a jegyző által átvett árúért akkor is, ha azt a községtől megvált jegyző elvitte. B. 330. 323. A vasút felelőssége a vasúti pénztárnok sikkasztásáért. K. 574. 491. A kártérítés mértéke. A jogos érdek védelme nem csupán a származott kár orvoslására, de a károsodás megelőzésére is kiterjed. B. 64. 129. Kártérítés mértéke szerződésszegés esetében. P. 803. 726. Azok a szerződő felek, a kik a szerződés hatályon kí-vül kerülésében vétkesek, abba a kártérítési kötelezettségbe, mely rájuk a szerződésnek az ő vétkességük folytán beállott megszűnéséből hárul, nem számíthatják be azokat az előnyöket, amelyek a szerződés felbontása folytán a vétlen feleket esetleg később érni fogják. P. 803. 728. Az, a ki kártérítésre köteles, tartozik azt az összes vagyoni hátrányt helyrehozni, a mely károsító cselekvésre vagy mulasztásra vezethető vissza. B. 200. 223. Ha valaki másnak szándékos s különösen büntetőjogilag tiltott cselekmény által okoz kárt, az elmaradt nyereséget (elvont hasznot) is megtéríteni tartozik. M. 697. 609. Kártérítés fejében egyezséggel kötelezett összeg. D. 469. 418. Kárösszeg mennyiségének meghatározása birói megállapítás tárgya. Gy. 541. 477. A kár összege nem az elenyészett dolog vételárától, hanem annak értékétől függ. B. 229. 242. A kár okozóját többre szorítani nem lehet, mint a mi a valóban felmerült veszteség helyrehozásához okvetlenül szükséges. D. 404. 376. A sérült vesztett munkakeresménye a szerint az állag szerint számítandó ki, a melyet fejlettebb munkaképessége alapján megszerezni képes volt. B. 365. 342. Havijáradék vagy egyszer s mindenkorra fizetendő tőke? Gy. 500. 448'. Az 1874: XVIII. t.-cz. 4. §-ára támaszkodó birói gyakorlat is a járadékot szokta alkalmazni. Gy. 499. 450. A munkaadó a sérültnek a baleset bekövetkeztének napjától s így a kereset beadását megelőző időre is kártérítést nyújtani köteles. Gv. 499. 449. 500. 448. 7) A jogalap nélküli gazdagodd*. Jogalap nélküli gazdagodás. B. 66. 133. D. 405. 377. Gy. 496. 442. K. 576. 494. Jogtalan gazdagodás akkor áll be, ha valakinek vagyona egy másik személy vagyonának rovására minden jogi alap nélkül gyarapszik. N. 771. 700.