Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

XLIV Rendszeres tárgymutató. a melyhez az illető a vagyonbukottnak a csődtörvény szerint megtámadható cselekménye nélkül nem jutott volna, a tömeg részére visszaszereztessék s így az a hitelezők összességének jusson. Po. 922. 809. A megtámadásra vonatkozó rendelkezésekben «csődnyitás» a csőd hatályának kezdetét jelenti. B. 42. 82. Külföldi csődnyitás esetében belföldi ingó vagyonra tett intézkedésre vonatkozó megtámadási jog elévülése. B. 42. 82. A megtámadási jog gyakorlásának ideje szempontjából nem a külföldön történt csődnyitás napját, hanem azt az időpontot kell irányadóul venni s az elévülési időt is attól a naptól kell számítani, midőn a belföldi vagyon a csődbe vonatott. B. 42. 84. A közadós részéről történt óvadékvisszafizetés megtámadása. B. 26. 48. Ingóra vonatkozó végrehajtási zálogjoggal biztosított adósságra és váltóra teljesített fizetés megtámadása. t. 1040. 887. A csődnyitás napján foganatosított biztosítási végrehajtás megtámadása. B. 12. 21. Megtámadása váltófizetésnek. D. 405. 377. A megtartási jog gyakorlata nem zárja ki a jogcselekmény megtámadását. D. 446. 401. Hogy a hitelező a végrehajtási törvény alaki szabályai szerint oly helyzetben volt, hogy követelésére nézve biztosítást szerezhetett, nem nyújt oly igényt, mely a csődtörvény 27. 3. pontjának alkalmazását kizárná. B. 12. 22. Az 1881: XVII. l.-cz. 27. §-ának 2. és 3. pontja között csak a bizonyítási teher szempontjából van különbség. B. 12. 21. Bizonyítása annak, hogy a fizetés a közadós vagyonából történt. K. 605. 521. A fizetés a hitelezők összességére nézve sérelmesnek nem tekinthető, míg a szerzett és külön kielégítésre josot adó zálogjog hatályában fennáll. Po. 922. 809. Tömeggondnoki felhatalmazás vizsgálata. B. 12. 22. Perszünetelés beálltával újból kezdődő elévülési idő tartamának megállapításánál a csődt. 37. ij-a alkalmazandó. Sz. 1025. 878. Az 1881: XVII. t.-cz. 48. ^'-a 2. pontjának értelmezése. B. 317. 305. A kereskedő fizetéseinek megszüntetése. Sz. 963. 844. Ha a közadós kereskedő, jogcselekményei megtámadhatóságának szempontjából nem az az irányadó, hogy fizetésképtelensége, vagyis az az állapot, midőn tartozásai vagyonának értékét meghaladják, mikor áll be, hanem az, hogy fizetéseit mikor szünteti meg. D. 486. 428. Az a kereskedő, a ki végrehajtást enged maga ellen vezetni, sőt az árverés kitűzését is tűri, a fizetéseit megszüntetettnek tekintendő. Gy. 511. 459. A kir. kincstár által foganatosított végrehajtás tűrése is a fizetések megszüntetésére mutat. Gy. 511. 459. Eg} magában az a tény, hogy a vagyonbukott a megtámadott