Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)
Budapesti kir. Ítélőtábla. 21 zett örökössel kötelmi jogviszonyba jut, a melyből kifolyólag őt az örökös ellen a hagyományi összeg tekintetében követelési jog illeti, másrészt mint olyan, a ki halálesetre szóló rendelkezés folytán visszteher nélküli előnyben részesül, a hagyományos az összes hagyatéki terhekért annyiban felel, azaz a hagyomány megszorítását tűrni annyiban köteles, a mennyiben az örökösnek jutott hagyatéki érték a terhek kielégítésére nem elegendő. Következik mindezekből, hogy a hagyományos a hagyatéki terheknek az örökös általi kifizetéséért csak az esetben felel és ezekért a terhekért hagyománya erejéig igénybe csak az esetbeo vehető, ha az örökösnek jutott érték a terhek fedezésére elegendő nem volt, de nem akkor is, ha a hagyatéki hitelezők követelései az örököstől más ok miatt be nem hajthatók, továbbá hogy : a mennyiben a hagyaték az összes terhek és hagyományok kielégítésére elegendő és így a kifejtettek szerint a hagyományos felelőssége fenn nem forog, a hagyományos mint az örökös hitelezője, a hagyatéki hitelezőkkel egyenlő jogokkal bir, hogy tehát az e minőségében már megszerzett jogait az a körülmény, hogy az örökös a hagyatéki hitelező követelését ki nem elégítette, nem érintheti. Ámde néh. Zs. R. vagyonából a perhez csatolt hagyatéki iratok szerint P. K. I. I. r. alperesnek, mint örökösnek, 751 K örökösödési illetéket és 32 K közjegyzői díjat is számításba véve, 1956 K 88 f mint az összes terheket és hagyományokat meghaladó tiszta érték jutott — a leltárba teherként felvett — 1200 korona temetési és a sírkő emeléséért járó költség elhagyásával pedig, mely költség fejében felperes 843 K 55 f-t követel, az örökösnél a többi terhek és a hagyományok levonása után még 3156 K 85 f hagyatéki érték maradt. A dolog ily állásában tehát felperes a II—IX. alperesektől, mint hogyományosoktól kielégítést egyáltalában nem követelhet és keresetének ezekkel az alperesekkel szemben a fent kifejtett jogi álláspontra figyelemmel helyesen utasíttatott el. 12. A csődnyitás napján foganatosított biztosítási végrehajtás megtámadása. Az 1881 : XVII. t.-cz. 27. §-ának 2. és 3. pontja között csak a bizonyítási teher szempontjából van különbség.