Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

18 Budapesti kir. Ítélőtábla. alapján feloldani kellett — mert egyrészt abból a megállapított tényből, hogy alperes gyárában védőkészülékek ugyan rendelkezésre állottak, de a munkások azokat rendszerint nem használták — az következik, hogy a védő készülék nem használása körül a felügyelet elmulasztása miatt alperest vétkesség terheli és tekintettel arra, hogy a keresetben körülírt sérülés védőkészülék használata esétén a munkának netán szabályellenes végzése mellett következhetett volna be, alperes a baleset következményeiért való felelősség alól fel nem menthető. Másrészt azonban a rendelkezésre állott védőkészüléknek figyelmeztetés daczára való nem használása, valamint az, hogy a felperes fia tilalom ellenére csak egy kézzel dolgozott, az 1893. XXVIII. t.-cz. 2. §-ára tekintettel, az alkalmazott vétkességének megállapítására is alapul szolgálhat — ha koránál fogva mulasztása netáni következményeinek felismerésére kellő belátással bírt — mely esetben a kir. Ítélőtábla álláspontja szerint a felelősség a munkaadó és alkalmazott között vétkességük arányában megosztandó. A kiskorú sérültnek a balesetkori életkorára vonatkozólag azonban tényállás megállapítva nincsen és így az ügy még a kártérítési kötelezettség kérdésében sem volt végeldöntésre alkalmas. 10. Közvetítési díj fizetése a megbízás visszavonása esetében. (1908 szept. 9. G. 314. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A meg nem támadott tényállás szerint alperes az 1907. évi márczius hó 1. napján a felperest birtok eladás közvetítésével megbízta s az eladandó birtok árát 216,000 koronában határozta meg, egyszersmind kötelezte magát, hogy abban az esetben, ha 1907. évi márczius hó 15-ig mástól előnyösebb ajánlatot kap, felperesnek 600 K bánatpénzt fizet. Ez a megállapodás úgy értendő, hogy alperes a megbízási szerződés által nincs gátolva abban, hogy a birtokot másnak, mint a felperes által ajánlott vevőnek előnyösebben adja el, mint azt a felperes közbenjárásával eladhatta volna, de ha a felperes által ajánlott vevő 1907. évi márczius hó 15. napjáig a megbízási szerződésben meghatározott 216,000 K vételárt megajánlja, ezt az