Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

14 Budapesti kir. ítélőtábla. megállapított súlynak megfelelő vételárt tartozott fizetni, az átadás után beállott súlygyarapodás pedig a felperes, mint tulajdonos javára szolgált. Alperes tehát felelős azért a vagyoni hátrányért, a mit az állatok jogtalan visszatartása által felperesnek okozott, s a súlykülönbözetért fizetett összeget, valamint a felperesnek jogos ok nélkül okozott utazási költséget nem a vételügylet alapján, hanem mint tartozatlan fizetést, illetve saját károsító ténye alapján tartozik a felperesnek megtéríteni, következéskép nem menti fel alperest a fizetési kötelezettség alól az a körülmény, hogy felperes az alperessel nem szerződött, hanem a sertéseket a N. J.-bal kötött vételügylet alapján szerezte meg. 8. Készpénzzel tartozó adós fizetési késedelmének és ebből származó kárkövetelésnek esete. Szükségesség és oki összefüggés kérdése jogkérdés. Kár mennyisége ténykérdés. Általánosságban emelt felülvizsgálati panasz mellőzése. (1908. okt. 15. G. 306. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az alperes felülvizsgálati kérelmében felemlíti, hogy a felebbezési bíróság nem méltatta összes kifogásait, azonban annak felsorolásába, hogy mely kifogása kerülte el a méltatást, nem bocsátkozott és így ebbeli panasza általánosságánál fogva nem volt figyelembe vehető. Egyébként pedig ama panaszt, hogy a felebbezési bíróság indokolási kötelességének nem tett eleget: a neheztelt Ítélet megczáfolja, amennyiben a bíróság a lényeges ténykérdésekre vonatkozó s alább idézendő megállapításainak indokait, valamint az alperes bizonyítási indítványának mellőzésére vonatkozót is kifejtette. A neheztelt Ítéletben megállapított tényállás tehát irányadó. A jogkérdésre áttérve, az alperes a szolgálatadó felelősségére vonatkozó jogszabályok helytelen alkalmazása miatt panaszkodik. Azonban a panaszszal foglalkozni nem kellett, mert az alperes marasztalása — egészen eltekintve a szolgálatadóí viszonyon alapuló felelősségtől — helyes. Ugyanis az irányadó tényállás szerint alperesnek felperes irányában váltók leszámítolása folytán tartozása keletkezett, mely