Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

CXII Rendszeres tárgymutató. A hagyományos jogállása. H. 11. 20. A hagyományos, ki az őt terhelő teltételt saját hibáján kívül nem teljesítheti, a hagyományra vonatkozó igényét el nem veszti, sőt, ha a teltétel teljesítését éppen az gátolja, a kinek a feltétel nem teljesülése érdekében áll, a feltétel teljesítettnek tekintendő. K. 597. 516. Nincs oly jogszabály, mely kizárná, hogy a hagyatéki terhekért másodsorban felelős hagyományosok az első sorban kötelezett örökössel együttesen egy keresetben pereitessenek és az esetre, ha a követelés az örököstől be nem hajtható, marasztaltassanak. B. 11. 20. Az özvegy haszonélvezeti joga mindaddig, míg korlátai itéletileg meg nem állapíttatnak, férje egész hagyatékára kiterjed. B. 127. 175. Özvegyi jognak csak a hagyatéki terhek kifizetése után jelentkező tiszta hagyatéki érték lehet a tárgya Sz. 979. 852. Az özvegyi tartás első sorban a köteles rész kielégítésére nem szolgáló vagyont terheli. B. 225. 240. Annak az eldöntésében, hogy az özvegy tartozik-e és mennyiben H hagvatéki terheket viselni, első sorban a végrendelet az iránvadó. I). 454. 406. A haszonélvező özvegy részére hagyomány rendelése esetében az özvegy a hagyatéki terhet nem köteles viselni. D. 454. 4062. Temetési negyed értékének arányában az özvegy a hagyatéki terhek viselésére nem kötelezhető. D 454. 407. Eladott ingatlanon üzletnyitás tilalmának biztosítására irányuld kötbérkikötés az eladó haszonélvező özvegyét is terheli, de a használatból kizárt örökösét nem. B. 18. 35. A mely lényállás mellett a nő az életben levő férjétől érdemetlenné válnék az eltartásra, nem érvényesíthet özvegyi jogot a férjének a hagyatékára sem. P. 847. 761. Az özvegyi jogra érdemtelen az a nő, ki hitvestársi kötelessége ellen súlyosan vétett. B. 225. 240. A férj halála után a házassággal együtt megszűnt kötelesség megszegéséről löbbé szó sem lehet, B. 225. 240. Az özvegy egymagában a miatt, hogy özvegységének tartama alatt házaláson kívüli életközösségre lép, özvegvi jósát el nem veszti. Sz. 996. 861.