Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

L Rendszeres tárgymutató. fél ellenfelének tévedését felismerte vagy kellő figyelem mellett felismerhette és a vétlen tévedést tudatosan felhasználta arra, hogy magának a másik fél kárára jogtalan vagyoni előnyt biztosítson N. 655. 588. Nem létezik jogszabály, mely szerint a pénzfelvételre jogosult személyében való bár menthető tévedés mellett teljesített fizetés az adóst a jogosult hitelezővel szemben is mentesítené. B, 91. 150. ily hatálylyal a téves fizetés csak akkor bírhat, ha az adós tévedését a jogosult hitelezőnek rosszhiszemű vagy legalább gondatlan eljárása idézte elő. B. 91. 150. Jóhiszemű tévedés. K. 472. 422. Ha az egyik szerződő fél, a szerződés lényeges körülményei tekintetében tévedésben van és a tévedést a másik fél okozta, a tévedésbe ejtett fél a szerződés felbontására jogosult. B. 136. 178. Megtévesztés. Po. 846. 737. T. 1Ó23. 871. A hallgatás nem megtévesztés. B. 25. 44. Magánjogi értelemben csalás csak akkor forog fenn, ha valaki mást czélzatosan és jogellenesen ejt tévedésbe vagy másnak tévedését ily módon arra használja fel, hogy a tévedésben lévőt oly cselekmény megtételére indítja, melyet különben nem tett volna meg. N. 659. 599. C) Az akaratnyilvánítás komolysága és alakja. Akaratnyilvánítás komolysága. Po. 817. 718, Akaratnyilvánítás határozatlansága. B. 72. 124. Szerződési akaratot nem csak kifejezetten szavakkal, hanem hallgatólag is lehet nyilvánítani oly cselekmények által, melyek a szerződési akaratban való kétkedésre minden észszerű okot kizárnak. B. 94. 152. Az eladónak bizonyos minőségű árúra irányuló kézmozdulata pótolja a minőségnek szóval megjelölését. K 501. 447. Ha a felek világosan írásbeli szerződéstételben egyeztek meg: az a felek aláírása előtt megkötöttnek nem tekintetik. Ko. 582. 517. Az ügylet létrejöttének előfeltételéül — kivévén azon eseteket, hol az írásbeliség érvényessége előfeltétel — az Írásbeliség csak világos megegyezés esetén tekinthető kikötöttnek. Ko. 582. 517. Abból a körülményből, hogy a felek a törvénynek megfelelő okirat felvételét czélozták,- nem következik az, hogy ők a szerződés érvényességét annak irásbafoglalásához kötötték volna. B. 90. 150. Okirat kiállítása a szerződő felek akaratkijelentésének csak eiíy s nem feltétlenül s az okirat tartalma szerint kötelező módja, tehát a jogszerző félnek jogában áll a más módon valóban megtett akaratkijelentés megtörténtét s ezzel az ügylet anyagi érvényességét bizonvítani. Ko. 584. 518. Ha a felek a jogügyletet írásba foglalták, a közlük fenforgó vitás kérdések elbírálásánál az okirat tartalma az irányadó. D. 356. 332, írásbeli alak, mint a társasági szerződés érvényességi kelléke B. 72. 124.