Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Rendszeres tárgymutató. XLVJI &) A jó erkölcsökbe ütköző) tiltott és bíróilag nem érvényesíthető ügyletek. Oly szerződésből, mely a jó erkölcsökbe ütközik, bíróilag érvényesíthető jogok nem származnak. B. 326. 293. Közömbös, hogy az erkölcstelen ügylet egyszersmind színleges is. M. 645. 578. Naturális obligáció.és erkölcstelen ügylet, M. 622. 562. Ha az alapul fekvő kötelemből származó követelés bírói úton nem érvényesíthető, az elismerésre nézve ugyanez áll. B. 202. 215. A kereset erkölcstelen jogalapját hivatalból kell észlelni. P. 761. 672. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránytalansága miatt a szerződés érvénytelen. Po. 863. 750. Nincs olyan tiltó jogszabály, a mely kizárná, hogy valamelyik hitelező a különben érvényes követelését, amennyiben az veszélyeztetve van, a többi hitelezők megelőzésével biztosíthassa. Sz. í)16. 805. Erkölcsi fogalmakba nem ütközik a tömeggondnoknak a csőd befejezéséért egy hitelező részéről külön díjazása. P. 735. 655. Bár az az okirat, melynek alapján alperesek tulajdonjogi bekebelezést nyerlek, alakilag valóllan hamis, ez a körülmény szerzett joguk érvénytelenítésére alapul csak akkor szolgálhat, ha az ügylet, melyre alperesek jogukat alapítják, valóban létre nem jött, anyagilag is érvénytelen. Ko. 584. 518. A bíróilag nem érvényesíthető árkülönbözeli ügylet abból áll, hogy a szerződő felek akarata kizáróan az árú bizonyos mennyiségét illetően a szerződés kötése idején és egy későbbi meghatározott időpontban beállandó árkülönbözet elnyerésére irányuljon, minélfogva egy leszámolási határnap mngállapítása az ügylet lényeges alkotó része és ismertető jele. K. 491. 340. Üzleti tisztességgel ellenkezik színleges vételi ajánlat oly czélból, hogy harmadik személy az árú értékére nézve, tévedésbe ejtessék. D. 354. 330. A másnál alkalmazott segédnek félfogadása iránt oly időben, a mikor neki a felmondásra még (örvényes ideje van, kötött szerződés érvényes és az ennek ellenére az újabb szolgálatba nem állás esetére kikötött kölbér jogosan követelhető. B. 21. 34. Jó erkölcsökbe nem ütközik közvetítési díjnak arra az esetre is kikötése, ha az íígvlet létrejötte nem a közbenjárás eredménye volt. D. 356. 332. Vevőlársnak közvetítőként szereplése jó erkölcsökbe ütközik-e? B. 146. 182. Jó erkölcsökbe ütközik, ha alkalmazott szolgálaladójának tudta nélkül az alkalmazó által fizetendő vételár nagyságától függő jutalékot köt ki az alkalmazóval ügyletet kötő féltől. B. 148. 184. Olyan jogszabály nem létezik, a melynek értelmében több évi