Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

XXX Rendszeres tárgymutató. 204. §. A felülvizsgálati határozat. L. a. U.,. 185., 197. §§. és az 1868 : LIV. t.-cz. a. is. Ha az ítélet csak itélt dolog kifogása alapján utasította el a fel­perest és másra ki nem terjeszkedett, a íelülvizsg. biróság nem fel­oldó végzést, hanem megváltoztató Ítéletet hoz akkor, ha e kifogást alaptalannak találja. B. 61. 101. Ha a felebbezési bíróságnak kártérítési keresetet elutasító ítélete helytelen, a kár jogalapjának fennállását nem feloldó, hanem megvál­toztató határozatban kell kimondani. N. 653. 586. A felülvizsgálati biróság a felebbezési biróság ítéletét feloldva, ezt a biróságot utasítja a jogi állásponthoz alkalmazkodó újabb hatá­rozat hozatalára, ha nincs előterjesztve oly perorvoslati kérelem, mely a felülvizsgálati biróság részéről meghozandó ítéleti rendelkezéshez a törvény szerinti jogalapot megadná. Po. 796. 695. A felebbezési biróság ítéletének értelmezése a felülvizsgálati ítéletben. B. 14. 23. A felebbezés visszautasítása a felülvizsgálati biróság részéről. N. 656. 589. A felülvizsgálati biróság joei álláspontjának jelzése feloldó végzésben. M. 603. 543. A felülv. biróság jogi álláspontjának hatálya. D. 342. 314. 205. §. A pénzbírság. Mivel a felpereseknek két egybehangzó ítélet ellen beadott felül­vizsgálati kérelme nyilván alaptalan, pénzbírság szabatott ki. Sz. 883. 783. 925. 811. Konok perlekedés birságára vonatkozó visszkereseti jog fenntartá­sának mellőzése. B. 118. 168. Pénzbírság kiszabását és ügyvédi járandóság megállapítását a kir. ítélőtábla a fv. kérelem visszautasítása esetében indokolás nélkül mellőzte. B. 141. 180. 162. 193. 164 195. 165. 195. 172. 200. 199. 214. 218. 225. 239. 237. 248. 242. 266. 254. 260. 250. 281. 261. D. 370. 341. K. 527. 463. Ko. 577. 514. 591. 525. Po. 836. 731. Sz. 889. 788 . 914. 805. A bírság alkalmazása kötelező. Gy. 413. 384. 438. 398. Bírság kiszabása azért mellőztetett, mert a fél a községi bizo­nyítványban bizva, hihette, hogy az ebbe foglalt érték alapján fv.-nak helye van. Gy. 415. 385. 214. §. A felfolyamodás. A felektől különböző személyek akkor is élhetnek felfolyamodással, ha az ügyben a felebbvitel ki van zárva. B. 301. 270.

Next

/
Oldalképek
Tartalom