Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

86 Budapesti kii-. Ítélőtábla. Az a támadás, hogy a Sch. L. által megszerkesztett kérvény alapján az iparengedély nem adatott ki, nem bir jelentőséggel : mert alperes megszegte a szerződési tilalmat, ha sikertelenül működött is közre az iparengedély megszerzése végett, s szerződésszegést követett el még inkább azáltal, hogy W. M. neve alatt ő maga nyitott pék- és czukrászüzletet; mert a szerződési tilalom czélja nyilván az volt, hogy alperes, ki az irányadó tényállás szerint a korábbi időben a pék- és czukrászipart T.-n egyedül gyakorolta, üzleti összeköttetéseivel ne nehezítse az iparűzést felperesre nézve. Ez a tilalom pedig nem ütközik a szabad verseny elveibe, mert alperest iparszerű foglalkozásban csak egy község területén és 3 évi időszakra korlátozza és minthogy ez a tilalom nem gátolhatja azt, hogy más iparosok ugyanazon területen és időszak alatt hasonló ipart szabadon űzhessenek, tehát a fogyasztók érdekére sem sérelmes, következéskép a tilalom nem ütközik a jó erkölcsökbe, s ezért az ennek megszegése esetére megállapított kötbér a szerződésszegő alperessel szemben jogosan érvényesíthető. 53. (>sztálysorsjegy-nyeremény követelése. (1908 márczius 12. 1907. I. G. 820. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A felebbezési bíróság tekintve azt a nem vitás körülményt, hogy a XIX. sorsjáték Vl-ik osztályára betétül fizetendő összeg 3 K-t tett, az alperesnek 3'/. alatt csatolt és 3 K-nak kézhezvétele után felperesnek írt leveléből, melyben alperes postaköltség fejében 1 K 40 fillérnek, továbbá 1 K 50 fillérnek megküldését kifejezetten az I. osztályra vonatkozó betét fejében kérte: jogszabálysértés nélkül állapította meg azt a tényt, hogy az említett 3 K-t alperes a Vl-ik osztályra szóló betét fejében fogadta el. Az alperesnek eme ténymegállapítás ellen intézett támadása annál kevésbbé vezethet sikerre, mert az elsőbiróságnak 1907 augusztus 12-én felvett jegyzőkönyvében ezzel a megállapítással egészen egyező beismerést tett. Annak kimutatása végett, hogy ebből a tényből a kereseti követelés jogosságára következtetni nem lehet, az alperes nem hivatkozhatik anar hogy a játékszabályok szerint a valamely későbbi húzásnál előfordult nyereményhez csupán az tarthat igényt, ki a korábbi