Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

82 Budapesti kir. Ítélőtábla. 50. Díjfizetés elmulasztása következtében megszűnt biztosítási szerződés megújításának kérdése. (1908 márczius 5. 1907. I. G. 793. sz. a.) A kir. Ítélőtábla : A K. T. 485. §-ának 4-ik pontja szerint a biztosítás megszűnik, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj a lejáratkor vagy az e végre engedett halasztás eltelte előtt be nem fizettetik. A törvénynek ez az intézkedése nem zárja ugyan ki» hogy a díjfizetés elmulasztása folytán hatályát veszített szerződés a felek egyező akaratával az elmulasztott díjfizetés utólagos teljesítése mellett ismét érvénybe léptettessék, vagyis megujíttassék, azonban megujítottnak csupán attól az időponttól kezdve tekinthető, melyben az elmulasztott díjfizetés teljesíttetvén, a biztosító által elfogadtatott. Minthogy pedig á meg nem támadott tényállás szerint felperes a biztosítási díjnak második évi részletét, mely az alperes adta halasztás értelmében 1906 szeptember 1-én esedékessé vált, csupán 1906 deczember 24-én fizette s az alperes azt 1906 deczember 26-án kapta meg és minthogy az a tüzeset, melyből származott kárnak megtérítését felperes követeli, 1906 deczember 23-án volt: nyilvánvaló, hogy felperes követelése azért nem jogos, mert a károsodás deczember 26-ika előtt, azaz oly időben következett be, melyben a halasztott díjfizetésnek elmulasztása folytán hatálytalanná vált szerződés újból érvénybe még nem lépett. Alaptalan tehát az a panasz, hogy a felebbezési bíróság a keresetet az idézett törvényszakasz szabályának megsértésével utasította el. A neheztelt Ítéletnek a kifejtetteken alapuló helyességén mit sem változtat az, hogy alperes 1906 deczember havában a községi bíróság előtt a kérdésben forgó s 1906 szeptember 1-én esedékessé vált díjrészlet behajtása iránt pert indított; továbbá, hogy az alperesnél divó szokás szerint, melyet felperes tanukkal kivánt bizonyítani, a biztosítási dijakat az alperes ügynöke szedi be akkép, hogy a díjkötelezvénynyel a biztosítottat felkeresi. Ugyanis felperes nem állította, hogy a kérdéses díjrészlet javára megítéltetett, sőt maga adta elő, hogy a községi bíróság marasztaló határozatot nem hozott, holott a biztosítási szerződés újból érvénybe léptetése iránt a kérdéses per megindítá-