Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
Budapesti kir. ítélőtábla. is igényelhetnek: «in praescriptis sylvis, vei hactenus liberis deficientibus ... in aliis tractatibus etiam contractui primsevo inclusis*. Következik ebből, hogy a mennyiben a kir. Guria Ítéletében megjelölt erdőrészekből a vágási terv szerint 1904. évben rendelkezésre állott tűzifa a jogosultak szükséglete által tényleg kimeríttetett, a mint ezt alperes állítja, felperes 1904. évre tűzifa fejében kárpótlást nem igényelhet. Minthogy azonban a kir. törvényszék a tényállást ebben az irányban ki nem derítette és így a kereseti követelés ide vonatkozó részét illetőleg az ügy végleg el nem dönthető, a felebbezési biróság ítéletét az alperes által megtámadott marasztaló és a költségek iránt rendelkező részében a S. E. 204. §. alapján feloldani és a költség viselése kérdésének eldöntését egészben a hozandó uj határozat keretébe utalni kellett. 47. Kártérítés a munkást ért gyári balesetért. Évi járadék vagy tőke? — Keresetváltoztatás. (1908 május 27. 1907. I. G. 757. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felperes keresetében a baleset oka gyanánt az alperes gyárában használt gépnek ama hibáját jelölte meg, hogy a pléht vágó kés nem volt eléggé megerősítve s kelleténél könnyebben lezuhant és 63 koronát a K. M. betegségének tartamára járó, 737 koronát pedig a munkaképesség csökkenése fejében őt megillető kártérítés fejében követelt. A felebbezési eljárásban felperes a baleset oka gyanánt alperesek ama hibáját is megjelölte, hogy K. M.-t arra, hogy a karikák kiszedése végett a gépbe kézzel nyúlni nem szabad, nem figyelmeztették, sem neki oly fogót nem adtak, melylyel a karikákat a gépbe kézzel való belenyúlás nélkül kiszedhette volna; ezek mellett pedig azt is előadta, hogy az egész 800 koronát a munkaképesség csökkenéseért járó kártérítés fejében követeli. Ezek szerint a felperes a felebbezési eljárásban a kereseti jog megállapítására ujabb tényállításokat hozott fel s a munkaképesség csökkenéséért járó kártérítés czimén támasztott követelését felemelte ugyan, a nélkül azonban, hogy keresetének jogalapját megváltoztatta volna. A felebbezési biróság tehát az által, hogy az előtte a felperes részéről előadottakban keresetváltoztatást nem látott:
